A Kúria agrártámogatási ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy a felperes jogorvoslathoz fűződő alapjogát, és az alapjog törvényben megfogalmazott alanyi jogosultságát – fellebbezéshez való jogát, illetve a bírósághoz fordulást garantáló keresetindítási jogosultságát - csak abban az esetben tudja maradéktalanul gyakorolni, amennyiben az alperes határozata teljes körűen tartalmazza mindazon indokokat, amelyek a felperes kérelmét elutasító döntés meghozatalára vezettek. Az indokolás bármely Ket. szerinti részletkérdésének hiánya korlátozza az ügyfelet jogorvoslati jogának gyakorlásában. Az ügyfél jogorvoslati jogai indok nélkül, a Ket. 72. § (1) bekezdés e) pontjába ütközően korlátozottak akkor, ha a kérelme elutasításának okai a határozatból nem, csupán a közigazgatási iratokból „olvashatók” ki.
Amennyiben az alperes határozati döntése több, önálló részkérdés megítéléséből és azok pontozásából áll össze egységes határozattá, a kereseti kérelemben megjelölt egy részkérdés továbbiakkal történő „kiegészítése” a kereset eredeti irányának megváltoztatását jelenti nem csak a határozat ténybeli, hanem jogszabályi alapjait tekintve is. Nem szab valós irányt a keresetnek az, ha a felperes keresetlevelében általában a „határozat” megváltoztatását, avagy hatályon kívül helyezését kéri [Legfelsőbb Bíróság 2/2011. (V. 9.) KK véleménye.
Budapest, 2015. július 13.
A Kúria Sajtótitkársága