A döntés elvi tartalma: a NAV hivatalos adatközlése alapján amennyiben nem állapítható meg, hogy a felperesnek származott olyan jövedelme saját Kft-jéből, amely az alperes által fizetendő elmaradt jövedelmet csökkenthetné, nem jelenti azt, hogy ellenbizonyításnak nem lenne helye, vagyis a bizonyításra kötelezett fél kérelmére az igazságügyi könyvszakértő kirendelése mellőzhető lenne (Mt. 100. §, Pp. 164. §).
A Kúria 2018. december 5-én tárgyaláson elbírálta az Mfv.I.10.090/2018. számú jelentős ügyet.
A felperes 1997. március 18-ától állt az alperes alkalmazásában gépkocsivezető munkakörben. Jogviszonyát 2010. július 2-án rendkívüli felmondással szüntették meg, amelyet 2010. július 5-én közöltek. A megismételt eljárásban a felperes az összegszerűség iránt előterjesztett keresetében elmaradt munkabér megfizetését igényelte, továbbá felmentési időre járó átlagkeresetet és végkielégítést kért nyolchavi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítés megtérítése mellett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabért, továbbá felmentési időre járó átlagkeresetet és végkielégítést. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott a Pp. 164. §-ának megsértésére azzal összefüggésben, hogy az alperesen volt a bizonyítási kötelezettség a felperes részéről megtérült jövedelemmel összefüggésben, de a bizonyítástól a bíróság elzárta akkor, amikor kérelme ellenére nem rendelt el igazságügyi könyvszakértői vizsgálatot. A NAV hivatalos adatközlése szerint a felperesnek nem származott olyan jövedelme a Kft. működésével kapcsolatban, amellyel az alperes által fizetendő elmaradt jövedelem csökkenthető lenne. Ez a nyilatkozat azonban a felperes adóbevallásán alapult és nem jelenti azt, hogy szakértő igénybevételével ezen megállapítás nem lenne megdönthető. Mindebből következően a megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a Kft. működésének és a felperesnek onnan megtérült jövedelmének vizsgálatára igazságügyi könyvszakértő kirendeléséről kell gondoskodnia. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes jövedelembevallása alapján a NAV a megtérült jövedelem tekintetében nem tudott olyan adatot igazolni, amely az alperes által fizetendő összeg csökkentését eredményezné, nem jelenti azt, hogy a cégadatok átvizsgálása után a könyvszakértő sem tud kimutatni olyan jövedelmet, mely a felperesnél megtérült, és a munkaviszony fennállása alatt ebben nem részesült volna. Téves az a másodfokú ítéleti megállapítás, hogy a Kft. az eljárásban félként nem szereplő cég, ezért annak könyvelése átvizsgálása nem megengedett. Ezen cég ugyanis jelen perrel érintett, hiszen a felperes a kft. tulajdonosa, ügyvezetője, így ezen tevékenységéből kifolyólag nem kizárt, hogy jövedelemben részesült. A felperes szakértő kirendelésével összefüggő nyilatkozata a Pp. 206. § (2) bekezdés alapján értékelhető. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2019. február 7.
A Kúria Sajtótitkársága