A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmények (bankok) által a Magyar Állam ellen indított perek közül a Kúria az OTP Ingatlanlízing Zrt. ügyében is meghozta döntését.
Az adott perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, egyes, konkrétan meghatározott általános szerződési feltételek (ÁSzF) tekintetében azért, mert azok nem tartoznak a hivatkozott törvény hatálya alá, a törvény hatálya alá tartozó ÁSzF-ek tekintetében pedig azért, mert azok vonatkozásában a felperes nem tudta megdönteni a tisztességtelenség vélelmét.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletnek csak a vélelem sikertelen megdöntésére vonatkozó rendelkezéseit támadta. Az alperes fellebbezésében konkrétan megjelölte, hogy – az elsőfokú ítélettől eltérően – mely ÁSzF-ek tartoznak még a törvény hatálya alá, és kérte, hogy a másodfokú bíróság ezen ÁSzF-ek tekintetében is állapítsa meg a vélelem sikertelen megdöntését.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azonban egyes – általa konkrétan meg nem nevezett - ÁSzF-k tekintetében nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy azok ne tartoznának a törvény hatálya alá. Ezen – általánosságban, nem egyediesítve csoportosított – ÁSzF rendelkezések tekintetében a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes azok többsége tekintetében sem tudta a tisztességtelenség vélelmét megdönteni.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria részítéletével a jogerős ítéletet az alperes fellebbezésében tételesen, a törvény hatálya alá tartozónak minősített ÁSzF rendelkezések körében hatályon kívül helyezte, és e körben a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme keretei között vizsgálva a jogerős ítéletet megállapította, hogy az nem jogszabálysértő amiatt, hogy a perben eljárt bíróságok nem kezdeményezték az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását. A Kúria maga sem tartotta indokoltnak ezen eljárás kezdeményezését.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban, hogy azon ÁSzF rendelkezések tekintetében, amelyeket az elsőfokú bíróság a törvény hatálya alá tartozónak tekintett, a felperes nem tudta a tisztességtelenség törvényi vélelmét megdönteni elsődlegesen azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozó általános szerződési feltételei nem feleltek meg a Kúria 2/2014. PJE határozatával értelmezett átláthatóság, illetve az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének.
A Kúria ugyanakkor egyetértett a felperes felülvizsgálati kérelmében írtakkal annyiban, hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mivel nem beazonosítható módon, nem egyértelműen foglalt állást a körben, hogy mely – az alperes fellebbezésében konkrétan vitatott és tételesen megindokolt – ÁSzF rendelkezések tartozak a Törvény hatálya alá és miért. A Kúria a jogerős ítéletet ezért e körben hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróság számára azt írta elő: a megismételt másodokú eljárásban az alperes ezzel kapcsolatos fellebbezésében tételesen megjelölt ÁSzF rendelkezések tekintetében konkrétan, beazonosítható módon foglaljon érdemben állást azok törvényi vélelem alá tartozásáról.
Budapest, 2015. március 4.
A Kúria Sajtótitkársága