Az első fokon eljárt törvényszék P. T. I. r. vádlottat mint felbujtót, a II. r. vádlottat mint tettest előre kitervelten, az I. r. esetében nyereségvágyból is elkövetett emberölésben találta bűnösnek, ezért előbbit 11 évi, utóbbit 10 évi fegyházra, továbbá mindkettőjüket 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. a III. r. vádlottat pedig a II. r. vádlott tettesi emberölési cselekményéhez kapcsolódó bűnsegély miatt emelt vád alól felmentette.
Mindhárom vádlott terhére bejelentett ügyészi, valamint az I. és II. rendű vádlott tekintetében védelmi fellebbezés alapján eljárt ítélőtábla – egyébként a már kitűzött nyilvános ülést elhalasztva, tanácsülésen! - az elsőfokú ítéletet mindhárom vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, és a törvényszéket új eljárásra utasította azzal az indokkal, hogy:
- egyfelől az elsőfokú eljárás folyamatban léte alatt P.T. I. r. vádlott ellen egy másik ügyben többszörösen minősülő emberölés miatt nyomozás folyt, s ennek eredményeként az elsőfokú ítélet meghozatalát követően J. R. ellen tettesként elkövetett többszörösen elkövetett emberölés miatt, P.T. ellen pedig felbujtóként elkövetett többszörösen minősülő emberölés miatt vádemelés történt. Ennek következtében pedig az egymással kvázi halmazati viszonyban álló emberölési részcselekményeket több emberen elkövetett emberölésként (összefoglalt bűncselekményként) egy eljárásban kell elbírálni. Egy eljárásban elbírálás hiányában az újabb vádemelésre indult ügyben ítélt dolog címen a büntetőeljárást meg kellene szüntetni. A két vád mellőzhetetlen egy eljárásban való elbírálása csak az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével és a törvényszék új eljárásra utasításával érhető el, minthogy ekként lehetőség lesz az ügyek egyesítésére.
- Másfelől a II. és III. rendű vádlott tekintetében az I r. vádlott cselekményével való tárgyi összefüggéssel indokolta az ítélet hatályon kívül helyezését.
A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát a 3/2013. BJE II/6. pontjára alapította, aminek értelmében az összefoglalt bűncselekmény (a több emberes elkövetett emberölés) megállapítására csak a tettesi magatartással megvalósított kvázi halmazati viszonyban álló részcselekmények (emberölések) miatt kerülhet sor.
A Kúria a legfőbb ügyészi indítványnak helyt adott és megállapította, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzése törvénysértő.
- A II. és III. r. vádlottat illetően: a tettesi és az ahhoz társuló bűnsegédi felelősség elbírálását a felbujtó felelősségének el nem bírálása vagy el nem bírálhatósága nem zárja ki (fordítva nem igaz). Ezért a II. és III. r. vádlottak tekintetében a hatályon kívül helyezésnek a „tárgyi összefüggés” akkor sem lenne elégséges indoka, ha P. T. I. r. vádlott tekintetében a hatályon kívül helyezés megalapozott lenne, bár nem az.
- A részesség ugyanis tettesi alapcselekményt feltételez (járulékosság). Összefoglalt bűncselekmény esetén (amidőn a törvényi egység más esetében is), amennyiben a részesi magatartás csak egyes részcselekményekhez társul, de nem érinti a törvényi egységet alkotó részcselekmények mindegyikét, a részes csak azokért a részcselekményekért felel, amelyekhez a részesi magatartása kapcsolódik.
Ekként a felbujtó cselekménye csak akkor minősülhet több emberen elkövetett emberölés (v. kísérlete) felbujtójaként, ha
- a tettesi alapcselekmény is több emberen elkövetett emberölés, vagy kísérlete (tettesazonosság), és
- a tettesi több emberen elkövetett emberölés (v. kísérlete) legalább két részcselekménye történt meg a felbujtói tevékenység (rábírás) hatására.
Ezek a feltételek az ítélőtábla végzésével elbírált esetben hiányoztak, ugyanis a különböző emberölések tettesei nem azonos személyek (az egyik esetben a tettes a II. r. vádlott, a másik esetben pedig J. R.
Ekként pedig a hatályon kívül helyezés anyagi jogi alapjai hiányoztak.
Az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt még a Be. 375. § alapján sem lehet helye az ítélet hatályon kívül helyezésének. Egyesítési kötelesség nem volt, a bíróság nem is egyesített, így az indokolás elmaradását nem is kellett indokolnia.
***
A megismételt eljárás a törvényszéken az ügyek egyesítése nélkül első fokon befejeződött, az ítélet nem jogerős.
Budapest, 2016. február 3.
A Kúria Sajtótitkársága