I. A D. Járásbíróság a 2013. október 17. napján jogerős ítéletével a terheltet lopás vétsége miatt 240 óra közérdekű munkára ítélte. Ezt követően a D. Járásbíróság a 2016. október 22. napján jogerős ítéletével – 2015. január 29. és február 4. napján elkövetett bűncselekmény miatt – 1 év 2 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a terheltet.
Az előbbi ítéletet a D. Járásbíróság összbüntetésbe foglalta. A terhelt az ebben megállapított szabadságvesztés büntetését tölti a Sz. Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben.
A főügyészség a Btk. 49. §-a alapján a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását indítványozta a B.K. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjánál. A B.K. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a Bv.tv. 64. § (2) bekezdésére hivatkozva az ügyet áttette a Sz. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához, mivel az elítélt tartózkodási helye (Sz. Országos Bv. Intézet) szerint ezen törvényszék illetékes az eljárás lefolytatására.
A Sz. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja ugyancsak a Bv.tv. 64. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította illetékességének hiányát, és az iratokat kijelölés végett a Kúriához felterjesztette.
A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria az eljárás lefolytatására a B.K. Törvényszéket jelölje ki. Álláspontja szerint a Bv.tv. 64. § (2) bekezdése alapján a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatására irányuló eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
A terhelt ügyében munkahely kijelölésére még nem került sor, ezért az ügyben az eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékességét nem az elítélt tartózkodási helye (bv. intézet), hanem annak lakóhelye alapozza meg, mely alapján az eljárásra a B.K. Törvényszék illetékes.
II. A Bv.tv. 50. § (2) bekezdése szerint a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek, vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják. E törvényhely általános illetékességi szabályt fogalmaz meg, kifejezésre juttatva, hogy rendelkezése e törvény eltérő rendelkezése hiányában irányadó.
Ehhez képest a Bv.tv. 64. § (2) bekezdése speciális illetékességi szabályt határoz meg, amikor kimondja, hogy a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránti eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A Bv.tv. 64. § (2) bekezdését azonban a 64. § (1) bekezdésében írt rendelkezésekre tekintettel kell alkalmazni. A hivatkozott (1) bekezdés viszont akként rendelkezik, hogy a közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál.
A Bv.tv. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése tehát kizárólag a közérdekű munka megtagadása, vagy nem teljesítése esetén irányadó szabályokról rendelkezik. Ezzel szemben a közérdekű munkának a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén történő átváltoztatására irányadó szabályokat a Bv.tv. 65. §-ának (1) bekezdése tartalmazza.
A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának egyik esete, amikor a terheltet a közérdekű munkára ítélése után elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ekkor – amennyiben a közérdekű munkát még nem hajtották végre – a Btk. 49. §-ának alkalmazásával kell a közérdekű munkát, vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre átváltoztatni. A Bv.tv. 65. §-a erre az esetre speciális illetékességi szabályt nem rögzít, ezért az általános illetékességi szabályok az irányadók [Bv.tv. 50. § (2) bekezdés].
A közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának a Bv.tv. 64. §-ában, illetve 65. §-ában írt esetei nem feleltethetőek meg egymásnak, amint a terhelt tartózkodási helye sem azonosítható a fogvatartási helyével. Ahol a törvény lakóhelyről, illetve tartózkodási helyről ír, ott a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) és (3) bekezdése szerinti fogalmakat kell érteni.
Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az eljárást a szabadságvesztés végrehajtási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak kell lefolytatnia, amely ez esetben a Sz. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának büntetés-végrehajtási bírája, mivel a terhelt ezen büntetés-végrehajtási intézetben tölti az eljárásra okot adó szabadságvesztés büntetését. Erre tekintettel a Kúria az eljárás lefolytatására a Sz. Törvényszéket jelölte ki.
Budapest, 2017. szeptember 11.
A Kúria Sajtótitkársága