A városi bíróság bűnösnek mondta ki az I. rendű terheltet tettesként, a II. rendű és a III. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett lopás vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 316. § (1) és (2) bek. II. ford. d) pont], és ezért az I. rendű és a III. rendű terheltet egyaránt 100 napi tétel, napi tételenként 480 forint, összesen 48.000 forint pénzbüntetésre, a II. rendű terheltet pedig 35 napi fizikai munkakörben letöltendő közérdekű munkára ítélte.
Az irányadó tényállás szerint a terheltek 2009. július 25-én hajnalban a bevásárló központban a szeszes italokat nézegették, válogatták. Az I. rendű terhelt – akit a II. rendű és III. rendű terhelt körbeállt – levett a polcról egy 2.333 forint értékű rumot, arról az áruvédelmi címkét lekaparta, majd az italt egy alkalmas pillanatban a társai takarásában a nadrágjába rejtette.
A terheltek a pénztárhoz mentek, a rumot nem fizették ki, feltartóztatásukra a kijáratnál került sor.
A városi bíróság szerint az áru védelmét szolgáló címke lekaparásával a dolog elleni erőszak megvalósult.
A törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelteket az ellenük lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette.
Álláspontja szerint az áru elvétele megtörtént az áruház területén akkor amikor azt az I. rendű terhelt nem a nála levő bevásárló kosárba tette, hanem jogtalan eltulajdonítási szándékkal a nadrágjába rejtette. Ezzel a lopás elkövetési tevékenysége befejeződött.
A bírói gyakorlat szerint a dolog elleni erőszakot az elkövetési magatartás, a dolog elvétele érdekében kell kifejteni, vagyis a dolog elleni erőszak olyan fizikai akadály leküzdését jelenti, amely nélkül az elkövető nem kerülhet közvetlenül a dolog birtokába. Az elkövető tudatának is át kell fognia, hogy a vagyontárgyat ezen dologi akadály leküzdése útján tudja csak megszerezni. A jelen ügyben az ún. „lágy etikett” eltávolítása nem a dolog megszerzése, elvétele, hanem annak akadálytalan elvitele érdekében történt. A „lágy etikett” és más hasonló, kizárólag hangjelzéssel működő technikai eszközök a dolog elvételét nem gátolják, funkcionálisan csak akkor működnek, ha a pénztár után felállított ellenőrző rendszeren áthaladnak vele. E rendszer rendeltetése éppen az, hogy a már befejezett lopást, a fizetés nélküli távozást észlelje és jelezze, és ezzel a bűncselekmény felderítését, leleplezését – a hangjelzés előzetes kiiktatásával – segítse és a már az elkövető birtokában levő áru elvitelét nehezítse.
A dolog elleni erőszakkal elkövetés ismérveinek ekként nem felel meg a lágy etikett eltávolítása, a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értéktárgy eltulajdonítása nem bűncselekmény, a szabálysértési eljárás megszüntetésének indoka pedig az elévülés.
Felülvizsgálati indítványt az ügyész terjesztett elő arra hivatkozással, hogy a lágy áruvédelmi eszköz elsődleges funkciója az áru védelme, megőrzése, az eltulajdonítás és ezen keresztül az elvétel megakadályozása. Erre tekintettel annak – az elvételét megelőző, vagy az elvétel során történő – eltávolítása esetén dolog elleni erőszak minősítő körülmény megállapításának van helye.
A Kúria a 2013. október 22-én nyilvános ülésen hozott Bfv.III.496/2013/5. számú végzésével a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Határozatában rámutatott arra, hogy a másodfokú bíróság a bírói gyakorlatnak megfelelően járt el.
A régi Btk. 316. § (2) bekezdés II. fordulat d) pontja csak a jelen ügy cselekményét követően, 2009. augusztus 9. napján változott meg, kihatása annak megítélésére így nincs.
Budapest, 2013. november 11.
Kúria Sajtótitkársága