A városi bíróság a 2012. október 17. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 7.B.518/2010/346. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki 8 rb. csalás csalás bűntettében, 840 rb. csalás vétségében és 1217 rb. csalás vétségének kísérletében, amiért őt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 2 885 400 forint vagyonelkobzásra ítélte. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljáró törvényszék a 2013. szeptember 13. napján megtartott tárgyláson meghozott Bf.152/2013/12. számú ítéletében a városi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekményeket közvetett tettesként elkövetettnek jelölte meg, a vagyon elkobzás összegét 2 988 000 forintban állapította meg. Egyéb vonatkozásban az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A terhelt védője által a terhelt felmentése érdekében benyújtott felülvizsgálati indítvány alapján eljáró Kúria a 2014. december 10. napján megtartott tanácsülésen meghozott Bfv.II.564/2014/7. számú végzésével a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat hatályában fenntartotta.
A jogerős határozat tényállásában foglaltak szerint a terhelt 2007. évben, de főleg 2008 májusától kezdődően az általa képviselt C. B. Kft. nevében Magyarország egész területén, különböző megyei és városi lapokban, kihirdetési újságokban, illetőleg az interneten álláshirdetéseket adott fel a következő szövegekkel:
„Ausztriai munkalehetőség mindenkinek (nem címlistát küldünk)!”
„Ausztriai, németországi, svájci, angliai, norvég munkalehetőség!”
„Külföldi munkalehetőségek! Ausztria, Németország, Svájc, Anglia, Norvégia!”
„Ausztriai munkalehetőségek széles választéka, szakmunkák, segédmunkák!”
„Ausztriai, norvég munkalehetőségek hölgyeknek, uraknak, szakmunkában, segédmunkában akár nyelvismeret nélkül is (nem címeket küldünk)!”
„Ausztriai munkalehetőségek mindenkinek, akár nyelvismeret nélkül is!”
A terhelt a hirdetések szövegében több mobiltelefonszámot szerepeltetett, amelyeken érdeklődni lehetett a munkalehetőségek iránt. A megadott mobiltelefonszámokat a terhelt a cég alkalmazásában álló Z. R., illetve az általa megbízott K. J., V. F.-né és más, ismeretlen személyek birtokába adta, akik a terhelt által adott előzetes tájékoztatás alapján fogadták az érdeklődők telefonhívásait. E személyek tehát a terhelt rendelkezése alapján arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy a C. B. Kft. külföldi munkaközvetítéssel, pályáztatással foglalkozik, kapcsolatban áll külföldi munkaadókkal és munkaügyi hivatalokkal. A tájékoztatás során közölték a megkereső személyekkel azt is, hogy a cég segítségével a korábbiakban jelentkezők túlnyomó többségének végzettségüknek megfelelő külföldi munkát sikerült találni.
A terhelt és alkalmazottai a jelentkezőkkel közölték, hogy a cég tájékoztató anyagait és a jelentkezési lapot tartalmazó csomagot utánvétes postai küldeményként rendelhetik meg. A küldemény áraként többnyire 15.000 és 20.000 forint közötti összeget, jellemzően 18.000 forintot jelöltek meg. A terhelt, illetve megbízottai ezután felírták az érdeklődők nevét, lakcímét, majd a listákat átadták a terheltnek
A terhelt utasítása alapján Z. R. és munkatársai összeállították a csomagokat, majd azokat a terhelt megküldte a listákon szereplő személyeknek. A csomagok a külföldi munkavállalásról és az önéletrajz megírásáról szóló konkrétumok nélküli, általános tájékoztatót, jelentkezési lapot, valamint a C. B. Kft.-vel megkötendő megbízási szerződést tartalmazták. A szerződés részét képezték a következő tájékoztatások és kikötések:
„Irodánk nem foglalkozik munkaerő közvetítéssel, csak az önéletrajzát küldi ki 3-4 külföldi munkaadóhoz. Irodánk pályáztatással foglalkozik, külföldi munkaadókkal nincs semmiféle kapcsolata, csupán csak külföldi munkavállalás elősegítésével foglalkozik.”
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a C. B. Kft. munkájára semmilyen felelősséget nem vállal.”
„A C. B. Kft. konkrét munkát senkinek nem ad, nem is ígér, csupán segítséget nyújt az elhelyezkedéshez.”
A címzettek az utánvételi díj megfizetése után jutottak a küldeményhez, így a fenti tényekről csak a pénz átadása után értesültek. A tájékoztatás tartalma nem állt összhangban az előzetesen, telefonon adott szóbeli tájékoztatással, így a sértetteket megtévesztették annak érdekében, hogy a küldeményeket megrendeljék és kifizessék.
A terhelt által rendelkezésre bocsátott listáért a sértettek részéről kifizetett pénzösszegeket a Magyar Posta Zrt. a terhelt részére kifizette, a címzettek nagy része a jelentkezési lapot, valamint a szerződést kitöltve és aláírva visszaküldte a terhelt által bérelt fertődi és mezősi postacímekre.
A terhelt megbízása alapján B. M. P.-né t.-i és J. J.-né gy.- lakosok is adtak fel hasonló hirdetéseket a napilapokban, fogadták az érdeklődők telefonhívásait, illetve az általuk V.-n és Gy.-ben bérelt postafiókokon keresztül hasonló, utánvételes küldeményeket adtak fel a C. B. Kft. nevében a náluk jelentkező sértettek részére.
A terhelt ezután semmilyen tevékenységet nem végzett azon személyek külföldi munkavállalásának elősegítése érdekében, akik a küldeményeket visszaküldték. Az önéletrajzokat nem küldte meg a külföldi munkaadóknak.
A terheltnek a sértettek munkavállalásának elősegítése a küldemények kiküldésekor sem állt szándékában, célja kizárólag a jogtalan haszonszerzés volt. Az átvett pénzösszegeket felélte.
Terhelt a nála telefonon érdeklődő sértetteket megtévesztette, hiszen a hirdetés szövege, a szóbeli tájékoztató nem állt összhangban a kiküldött küldemények tartamával. Később a nála telefonon érdeklődő sértetteket azzal hitegette, hogy az ügyüket folyamatosan intézi, legyenek türelemmel, ez azonban nem felelt meg a valóságnak.
A terhelt 2008. és 2010. évek között egyéb kereső tevékenységgel nem rendelkezett, megélhetését a Kft. ezen tevékenysége biztosította. Más bizonyítható jövedelemmel nem rendelkezett.
A jelentkező sértettek egyike sem jutott külföldi munkalehetőséghez a terhelt segítésével.
A bűncselekménnyel okozott kár a nyomozás során nem térült meg. Az elsőfokú ítélet ezt követően az egyes sértettek megjelölését és adataikat jelöli meg.
A védő felülvizsgálati indítványában elsődlegesen a csalás tényállási elemei nem teljes körű megállapíthatóságára hivatkozott, másodlagosan a terhelt cselekménye társadalomra veszélyességben való tévedésére hivatkozott, és a terhelt felmentését indítványozta.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A védő a tévedésbe ejtés, illetve a tévedésben tartás meg nem állapíthatóságára utalásakor a jogerős határozat tényállásában foglaltakat vonta kétségbe, mely hivatkozása a Be. 423. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében érdemben nem volt vizsgálható. Azzal a hivatkozással kapcsolatban pedig, mely szerint a terhelt tévedett cselekménye társadalomra veszélyességében, a Kúria rámutatott, hogy egyes ügyekben hozott nyomozást, illetve szabálysértési eljárást megszüntető határozatok a terhelt cselekményei egyenkénti értékelésén alapultak, mindez nem képezi akadályát annak, hogy cselekményei összessége alapján cselekményeit eltérően értékeljék. A jogerős határozat tényállásában foglaltak szerint a terhelt lényegében érdemi tevékenység nélkül, a sértetteket megtévesztve jutott az általuk megfizetett összegekhez, illetve kísérelt ahhoz hozzájutni, e tevékenysége kapcsán a társadalomra veszélyességben tévedés megállapításának lehetősége fel sem merülhet.
Budapest, 2015. január 19.
A Kúria Sajtótitkársága