Tájékoztató a Bfv.II.466/2015. számú büntetőügyben hozott elvi döntésről: a határozat rendelkező részének büntetőjogi felelősségről történő rendelkezése és a határozat indokolása nem kerülhet egymással ellentétbe.

Dátum

I.

A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a fiatalkorú I. rendű terhelttel szemben lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bekezdés és (2) bekezdés bc) pont] és – egyesítést követően a korábban alkalmazott próbára bocsátást megszüntetve, további – lopás vétsége miatt, halmazati büntetésül pénzbüntetést, míg fiatalkorú II. rendű terhelttel szemben a rendelkező részben meg nem jelölt bűncselekmény miatt úgyszintén pénzbüntetést szabott ki.

Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a lefoglalt bűnjelről, a felmerült bűnügyi költségről és a bejelentett polgári jogi igényt érdemben elbírálta.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerőre emelkedett.

II.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az ügyész nyújtott be felülvizsgálati indítványt a fiatalkorú terheltek javára a Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, mert a büntető anyagi jog szabályának megsértése velük szemben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte.

Az indítvány szerint a járásbíróság a Btk. 66. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak megsértésével szüntette meg a próbaidő letelte után elkövetett bűncselekmény miatt a fiatalkorú I. rendű terhelt próbára bocsátását és szabott ki vele szemben halmazati büntetést. A fiatalkorú I. és II. rendű terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egyaránt törvénysértő önálló kereset, megfelelő jövedelem és vagyon hiányában, mert a Btk. 113. §-ának (1) bekezdésébe ütközik.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt – indokaival egyetértve – fenntartotta. Rámutatott továbbá, hogy a próbára bocsátás téves megszüntetése folytán a  fiatalkorú I. rendű terhelttel szemben a bíróság olyan bűncselekmény miatt is büntetést szabott ki, amelynek a büntethetősége megszűnt, ezért halmazati büntetése, a nemétől és mértékétől függetlenül eleve törvénysértő.

III.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított felülvizsgálati ok alapján eljárva megállapította, hogy a fiatalkorú I. rendű terhelttel szemben, a próbaidő eredményes eltette után elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátás megszüntetésére és az ott megállapított bűncselekmény miatt is halmazati büntetés kiszabása a Btk. 66. § (2) bekezdésének a megsértésével került sor. Erre figyelemmel – I. rendű terhelt tekintetében – a halmazati büntetés kiszabása törvénysértő.
Megállapította továbbá, hogy a tanulmányait folytató, keresettel, jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkező fiatalkorú I. és II. rendű terhelttel szemben a Btk. 113. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése folytán a pénzbüntetés kiszabására törvénysértéssel került sor.

Mindemellett a Kúria a fiatalkorú II. rendű terheltet érintően a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó – az alábbi IV. pontban kifejtett – feltétlen eljárási szabálysértést is észlelt.

A tárgyalás mellőzésével hozott végzést mindkét terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, mivel a büntetéskiszabási tényezők és a jelenlegi személyi körülmények tisztázása a végzés Kűria általi megváltoztatását nem tette lehetővé.

IV. A határozat elvi tartalma:

A Be. 543. §-ának (3) bekezdése szerint – ha a törvény másként nem rendelkezik – a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésre az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Emellett a Be. 547. § (3) bekezdésének a) pontja eltérést meg nem engedően előírja, hogy a tárgyalás mellőzésével hozott végzés rendelkező részének tartalmaznia kell a bűncselekmény megjelölését.

A fiatalkorú II. rendű (és vele egyezően a felülvizsgálattal nem érintett III. rendű) terhelt terhére megállapított bűncselekmény Be. szerinti megjelölésének [Be. 258. § (2) bekezdés d) pont] az elmulasztása nem kizárólag felülvizsgálati okot nem képező határozatszerkesztési anomália – miként arra az indítványozó főügyészség és a Legfőbb Ügyészség is utalt –, mert valójában azt eredményezte, hogy a jogerős végzés indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétbe került.

A járásbíróság a végzésének rendelkező részében fiatalkorú II. rendű terhelt felelősségét nem állapította meg semmilyen bűncselekményben. Vele szemben bűncselekmény elkövetésének a megállapítása nélkül szabott ki büntetést. Ezt a rendelkezést – a bűncselekmény elkövetésének az ítélkező bíróság általi megállapítását – a végzés indokolása nem pótolhatja.

Sem az ügydöntő, sem bármely más bírósági határozat indokolása nem léphet a határozat rendelkező részének a helyébe. Ezáltal a járásbíróság végzésének rendelkező része és indokolása közötti ellentét a felülvizsgálattal érintett fiatalkorú II. rendű terhelt tekintetében feloldhatatlanná vált.

A Be. 373. § (1) bekezdés III. b) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. A II. rendű terheltet érintően ez a feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező eljárásjogi szabálysértés kétségkívül megállapítható. Önmagában erre figyelemmel tekintetében – a Be. 428. §-ának (2) bekezdése alapján -–a megtámadott ügydöntő végzés hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasításának van helye, minden további felülvizsgálati ok vizsgálata nélkül.

Budapest, 2015. október 8.

A  Kúria  Sajtótitkársága