A felperes kormánytisztviselői jogviszonyban állt az alperessel. Magatartásával, modorával kapcsolatban elégedetlenség alakult ki a munkatársak között, és a konfliktushelyzetet nem sikerült feloldani. A munkáltató elrendelte a kormánytisztviselő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatát, ő azonban megjelenési kötelezettségének többszöri felhívás ellenére sem tett eleget.
Az alperes felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát. Az intézkedés jogellenességének megállapítására irányuló keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes rendkívül terjedelmes, mintegy 70 jogszabályhely megsértését panaszoló felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve a jogerős ítélet megváltoztatását.
A Kúria ítéletével a törvényszék ítéletét hatályában fenntartotta.
Megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlásának átruházására jogszerűen került sor, az eljárás során megtartották mind a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában foglaltakat, mind a Kttv. rendelkezéseit. A tájékoztatás nem minősült külső szervhez vagy személyhez küldendő iratnak, így a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet 52. § (1) és (2) bekezdésében rögzített követelményeknek kellett megfelelnie.
A Kúria a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat helytállóan értékelték, a megállapított tényállás nem volt okszerűtlen, illetve iratellenes, és a felperes által panaszolt jogsértés e körben sem volt megállapítható.
A felperes több eljárási szabálytalanságot kifogásolt, melynek jelentős része nem volt megállapítható, illetve azok az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem bírtak.
Budapest, 2016. március 1.
A Kúria Sajtótitkársága