A felperesnek, mint az alperesi zrt. vezérigazgatójának a munkáltató a 2010. augusztus 16-án kelt intézkedésével rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a vezérigazgató teljesítés nélkül írt alá teljesítési igazolást, és ez alapján az alperes könyveibe bevezette és aktiválta a nem létező, át nem vett fiktív szoftvereket, továbbá 38 szakértő nap teljesítményét anélkül igazolta, hogy annak teljesítésére bármilyen dokumentáció állt volna a rendelkezésére.
A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes terhére rótt kötelezettségszegések közül több önállóan is megalapozta a munkáltató intézkedését, a másodfokú bíróság azonban a rendkívüli felmondást mégis jogellenesnek találta. Aggályosnak ítélte mindkét teljesítés igazolását, de megállapítása szerint a felperes felelőssége e körben közvetett volt, hiszen nem az ő munkaköri feladatát képezte a tényleges ellenőrzés, és az érintett szakterület vezetője a teljesítésigazolási jegyzőkönyvet korábban már aláírásával igazolta. Álláspontja szerint ezek az esetek önmagukban nem tekinthetők lényeges kötelezettségszegésnek.
A Kúria ítéletével a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezve a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes a terhére rótt kötelezettségszegések elkövetésekor vezérigazgató munkakörben az alperes első számú vezetője volt, ehhez igazodó felelősséggel és átlagkeresettel. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A jognyilatkozat jogszerűsége értékelésekor az együttes feltételeket külön-külön, majd azokat összevetve kell értékelni a megjelölt kötelezettségszegést a munkavállaló munkaköre, szakismerete, beosztása alapján szükséges vizsgálni. A vezetők vonatkozásában az Mt. az általános szabályokhoz képest több speciális rendelkezést tartalmaz és fokozott elvárásokat támaszt velük szemben, és súlyosabban ítéli meg felelősségüket. A kötelezettségszegés súlyát és jelentős mértékét, továbbá a legalább súlyos gondatlanságot, az adott esetben a felperesnek az alperes szervezetében elfoglalt kivételes helyzete, a rábízott jelentős cégvagyon megfelelő működtetése elemi szabályai megsértése kellően megalapozza.
Budapest, 2015. július 8.
A Kúria Sajtótitkársága