Szerződésben biztosított jogosultság gyakorlása nem sérti a jóerkölcsöt

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 4.

Tájékoztató a Pfv.V.21.112/2019. ügyben hozott egyedi határozatról.

A felperes az I. rendű alperes tulajdonában álló ingatlanrészt bérelte. A bérelt ingatlanhányadra közöttük adásvételi előszerződés jött létre. Az előszerződésben a felperes hozzájárult ahhoz, hogy az előszerződés fennállása alatt az I. rendű alperes az ingatlanrész tulajdonjogát harmadik személyre ruházza át, azzal, hogy ebben az esetben az előszerződés az új tulajdonos és közötte fog fennállni. A felperes az előszerződésben általa vállalt kötelezettségeket teljesítette, az I. rendű alperes azonban felhívására nem kötötte meg vele az adásvételi szerződést. Az ingatlanrészt a II. rendű alperesnek adta el. Az előszerződésben rögzített választottbírósági kikötésre tekintettel a felperes választottbíróságtól kérte a szerződés létrehozását.
A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek által kötött adásvételi szerződés a jóerkölcsbe ütközik, ezért semmis. Az I. rendű és II. rendű alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A II. rendű alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben az ingatlant jogcím nélkül birtokló felperestől az ingatlan kiürítését és birtokba adását, továbbá használati díj megfizetését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperesek által kötött adásvételi szerződés érvénytelen. A viszontkeresetet elutasította. Az elsőfokú szerint a szerződés a felek által elérni kívánt cél miatt ütközik jóerkölcsbe, mert a társadalom általánosan elfogadott értékrendjével összeegyeztethetetlen és a tisztességes üzleti magatartást sérti, ha az ügylet célja vagy eredménye az, hogy megakadályozza a szerződéses kötelezettségét teljesítő fél igényérvényesítését, jelen esetben a választottbírósági eljárás igénybe vételét.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A viszontkereset elutasítása tekintetében – eltérő indokkal – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy az adásvételi szerződés nem színlelt és nem ütközik jogszabályba. Ugyanakkor nem értett egyet az elsőfokú bírósággal abban, hogy a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az előszerződésben a felperes kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy annak fennállása alatt az I. rendű alperes az ingatlanrész tulajdonjogát harmadik személyre ruházza át, azzal, hogy ebben az esetben az előszerződés az új tulajdonos és közötte fog fennállni. Az előszerződés értelmezése, jogi minősítése ugyan a kikötött választottbíróság eljárására tartozik, az azonban a választottbíróság érdemi döntését megelőzően is bizonyosan megállapítható, hogy a felperesnek az ingatlan átruházásához való előzetes hozzájárulása folytán az alperesek által kötött szerződés – annak céljától függetlenül – nem ütközik a jóerkölcsbe.
A jogerős ítélettel szemben a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a felperes által az előszerződésben megtett jognyilatkozat jogi következményeként a szerződési jogosultság gyakorlása nem jelent jóerkölcsöt sértő magatartást. A felperes igényérvényesítési és jogorvoslati lehetőségét az alperesek ügyletkötése nem csorbítja. Az előszerződésből adódó jogosultságait a felperes a választottbíróság, vagy a kikötéssel nem érintett részben rendes bíróság előtt gyakorolhatja, de nem jelen per keretei között. Minden olyan hivatkozása, ami nem volt tárgya a jelen jogvitának, érdemben nem vizsgálható a felülvizsgálati eljárás során.

Budapest, 2020. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága