Személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíjfizetés iránt indult perben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. október 1.

Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.553/2019. számú ügyben.

Az I-II. rendű felperes szülők és a III-VI. rendű felperes kiskorú gyermekek személyhez fűződő joguk, ezen belül a családban éléshez való joguk, valamint az egyenlő bánásmód megsértése miatt indítottak keresetet a kormányhivatal alperessel szemben. Állították, hogy a gyámhatóság a kiskorú felperesek családból való kiemelését és nevelésbevételét jogellenesen tartotta fenn, és roma származásuk, valamint vagyoni helyzetük miatt őket hátrányosan megkülönböztette, ezért fejenként 2 millió forint sérelemdíj megfizetésére kérték kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek családban éléshez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a gyámhivatali határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott bírósági ítéletnek késedelmesen tett eleget, illetve az egyik kiskorú felperes nevelésbevételének felülvizsgálata érdekében 2015. december 5. és 2016. január 21. között nem tett intézkedést. Ezért az I-II. rendű felperes szülők részére személyenként 200.000 forint, a III., IV., V. és VI. rendű felperes gyermekek részére személyenként 150.000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan azonban egyetértett az elsőfokú bíróság keresetet elutasító álláspontjával.

A jogerős ítélet ellen a felperesek és az alperes is felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

A Kúria ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az elsőfokú bíróságnak a teljes keresetet elutasító ítéletét tartotta fenn hatályában. A Kúria szerint olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedés, mulasztás, vagy mérlegelési hiba, amely a közigazgatási szervek felelősségét és ezen keresztül a felperesek személyiségi jogának megsértését megállapíthatóvá tenné, a gyámhatóság és a másodfokú hatóságként eljárt kormányhivatal eljárása során nem történt. Nem találta megállapíthatónak a Kúria azt sem, hogy - az egyébként túlnyomórészt romák által lakott településen - a felperesek roma származása, illetve mélyszegénységben való léte miatt hátrányosan megkülönböztették volna őket az eljárt hatóságok, és erre tekintettel emelték volna ki a gyermekeket a családi környezetből, illetve tartották volna fenn ezt a helyzetet. Az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményeként megállapítható volt, hogy a kiemelés oka az anya gyermekeit elhanyagoló magatartása volt.

Budapest, 2020. október 1.

A Kúria Sajtótitkársága