Székely Ákos: A Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. november 26.

A Belügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Bírósági Hivatal konferencián értékelte az elmúlt év korrupcióellenes tevékenységét 2020. november 26-án. A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatokat is, így minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le Magyarország állami szerveinek vezetői a rendhagyó módon online formában megtartott IX. Integritás Kerekasztalon.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011. november 18-án Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.

2020. november 26-án, kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit. Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentik a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására egy olyan helyzetben, amikor – ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi bizalmatlanságot.

Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni. A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.

A rendezvényen Dr. Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította:A Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben. A legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc olyan ügyben járt el érdemben, amelynek tárgya korrupciós cselekmény volt. Indokolásaiban hangsúlyozza, a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.”

Az eseményről részletes összefoglaló is megjelent.

Budapest, 2020. november 26.

A Kúria Sajtótitkársága