Sajtóközlemény a Kormány által kezdeményezett népszavazással összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálásáról

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. május 3.

A Nemzeti Választási Bizottság 14/2016. számú határozata ellen - melyben a Kormány által kezdeményezett népszavazási kérdést hitelesítette - a Kúriához négy jogorvoslati kérelem érkezett magánszemélyektől, illetve politikai párttól. A Kúria a jogorvoslati kérelmeket egységes eljárásban bírálta el és a 2016. május 3. napján meghozott végzésében a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelmek nem voltak megalapozottak. A kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben a kezdeményező kérdése megfelelt az Alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A jogorvoslati kérelmek alapján a Kúria három érdemi kérdést tett vizsgálat tárgyává. Ennek értelmében megvizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét a tiltott népszavazási tárgykörökhöz képest - ezen belül is a nemzetközi szerződés vonatkozásában - áttekintette az Országgyűlés hatáskörének helyzetét a kérdésben foglalt jogkör tekintetében, és kitért a kérdés egyértelműségének követelményére is.

A Kúria kiemelte, hogy jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. Ebben a körben annak is jelentősége van, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti, ugyanakkor az uniós jogrend sajátos jogrend, figyelemmel az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára.

Az Országgyűlés hatáskörét illetően a Kúria azt állapította meg, hogy nem képezhet tiltott népszavazási tárgykört az a kérdés, amely érinti az Országgyűlés feladat és hatáskörét. Az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét bármely társadalmi viszony irányába nyitottnak kell tekinteni, az Országgyűlés valamennyi szabályozást igénylő területet a törvényalkotás körébe vonhat. A Kúria kiemelte azt is: annak eldöntése, hogy az ország területén nem magyar állampolgárok milyen jogviszonyban, státuszban és időtartamban tartózkodhatnak alapvető jogokat érintő, a szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, és mint ilyen egyszerre törvényhozási tárgykör.

A Kúria megállapította továbbá, hogy a kezdeményező által feltett kérdés az egyértelműség követelményének megfelel, illetve alkalmas arra, hogy a választópolgárok a kérdés lényegét megértsék. A „betelepítés” kifejezés értelmezhető tartalmat jelent és a választópolgár számára azt a helyzetet jeleníti meg, amikor nagy számban nem magyar állampolgárok tartós elhelyezésére kerülne sor Magyarország területén.

Budapest, 2016. május 3.

A Kúria Sajtótitkársága

Megjelent tudósítás:

A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé.