A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmények (bankok) által a Magyar Állam ellen indított perek közül a Kúria az ERSTE Bank ügyében is meghozta az ítéletet.
Az adott perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság hat termék vonatkozásában a pert megszüntette és e körben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes és az alperes felülvizsgálati kérelmei folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletnek a pert megszüntető rendelkezését hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme keretei között vizsgálva a jogerős ítéletet megállapította, hogy az nem jogszabálysértő amiatt, hogy a perben eljárt bíróságok nem kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását, illetve az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását. A Kúria maga sem tartotta indokoltnak ezen eljárások kezdeményezését. Az Alkotmánybíróság 34/2014. (XI. 14.) AB határozatában írtakra is tekintettel a Törvény alkalmazhatóságát nem találta kétségesnek. A Kúria egyesével megvizsgálta a felperes által hivatkozott minden EU-s jogszabályi rendelkezést és jutott arra a következtetésre, hogy azoknak a Törvény megfelel, ezért a Törvény vitatott rendelkezését alkalmazni kell.
A Kúria egyetértett az eljárt bíróságokkal abban is, hogy a per során a felperes egyetlen időszakban alkalmazott általános szerződési feltétele tekintetében sem tudta a tisztességtelenség törvényi vélelmét megdönteni elsődlegesen azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozó általános szerződési feltételei nem feleltek meg a Kúria 2/2014. PJE határozatával értelmezett átláthatóság, illetve az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének.
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy a jogerős ítéletnek a permegszüntető rendelkezése jogszabálysértő. A vitatott hat termék alapján – a fogyasztó szerződéskötés-kori választása szerint – deviza-, vagy deviza alapú szerződések jöhettek létre. Az előbbiként létrejött szerződések tekintetében az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő rendelkezések érdemi vizsgálata ebben a perben nem folytatható le. Ennek eljárásjogi következménye azonban nem a per megszüntetése, hanem a kereshetőségi jog hiányának megállapítására tekintettel a kereset elutasítása. Amennyiben pedig deviza alapú szerződésként jöttek létre, azok tekintetében - a korábban kifejtetteknek megfelelően - a tisztességtelenség vélelmét a felperesnek nem sikerült megdöntenie, így e körben az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben, annak helyes indokaira tekintettel.
Budapest, 2014. december 11.
A Kúria Sajtótitkársága