A felperes a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6. §-a alapján a keresetében megjelölt szerződéses kikötések tisztességtelensége vélelmének megdöntése érdekében indította meg a peres eljárást. A perben az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ítélete indokolásában elsőként megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő amiatt, hogy a perben korábban eljárt bíróságok nem kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását. Az Alkotmánybíróság a III/1522/2014. számú ügyben hozott 34/2014. (XI.14.) AB határozatában írtakra figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben előadott, a felperes által a Törvény meghatározott részei tekintetében kért alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése iránti kérelmet elutasította.
A Kúria másodikként megvizsgálta a felperes által előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése céljából megfogalmazott kérdéseket, azok indokait, és arra a következtetésre jutott, hogy ésszerű kétség nem merült fel az uniós jog felperes által hivatkozott szabályainak értelmezésével összefüggésben, ezért a Kúria előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem látta indokoltnak.
A felperes által megjelölt további anyagi és eljárásjogi jogszabálysértések tekintetében a Kúria megállapította, hogy a felperes az egyes időszakokban alkalmazott általános szerződési feltételek egyike esetében sem tudta a tisztességtelenség törvényi vélelmét megdönteni, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő üzletszabályzatai és általános szerződési feltételei nem feleltek meg az átláthatóság elvének.
Budapest, 2014. december 10.
A Kúria Sajtótitkársága