Sajtóközlemény a Gfv.VII.30.247/2015. számú ügyben a Magyar Nemzeti Bank felperesnek a CIB Bank Zrt. (alperes) ellen egyes általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló perben hozott jogerős ítéletről

Dátum

A felperes keresetében a 2014. évi XXXVIII. tv. 6. § (2) bekezdése és a 2014. évi XL. tv. 36. § (2) és (4) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alpereseknek a keresetben tételesen megjelölt 2010. november 27-e és 2014. július 21-e között alkalmazott forint és deviza kölcsönszerződések részét képező Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) tételesen megjelölt egyes rendelkezései tisztességtelenek ezért érvénytelenek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében egyes ÁSZF rendelkezések tisztességtelenségét, így érvénytelenségét megállapította, más ÁSZF rendelkezések tekintetében a keresetet elutasította, mivel úgy ítélte, hogy azok egyoldalú kamat-, költség-, díj emelésére nem adnak lehetőséget, azok tisztességtelensége jelen perben nem vizsgálható.

A mindkét peres fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletnek a fellebbezéssel érintett rendelkezései közül azokat helybenhagyta, amelyek tekintetében az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, míg a keresetet elutasító rendelkezéseket megváltoztatva azok tisztességtelenségét, így érvénytelenségét megállapította.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet részben, egyes ÁSZF rendelkezések tekintetében hatályon kívül helyezte. Amennyiben az első fokú ítélet szerint az adott rendelkezés nem tette lehetővé az egyoldalú hiteldíjemelést, a Kúria az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyta. Abban az esetben, ha a másodfokú bíróság a Kúria által hatályon kívül helyezett döntésével az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg az adott ÁSZF rendelkezés tisztességtelenségét, annak ellenére, hogy az nem tartalmazott egyoldalú hiteldíjemelésre vonatkozó szabályokat, a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Más rendelkezések tekintetében a jogerős ítélet tisztességtelenséget megállapító ítéleti rendelkezéseit hatályában fenntartotta.

A Kúria az ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes több, a keresetlevélben hivatkozott jogszabályok hatálya alá nem tartozó, ezért a jelen per tárgyát nem képező ÁSZF rendelkezés tekintetében kérte a tisztességtelenség, illetve amiatt az érvénytelenség megállapítását.
A Kúria ilyennek találta: a szolgáltatásért díjfizetési kötelezettséget megállapító, az ÁSZF rendelkezések módosítására utaló, a törvényes fizetőeszköz megváltoztatásával kapcsolatos, az Inter-Európa Bank Zrt.nek az alperessel való egyesülésére vonatkozó, a hitelképesség vizsgálatával összefüggő, a kamattámogatásra irányadó ÁSZF rendelkezéseket.

Budapest, 2015. szeptember 15.

A Kúria Sajtótitkársága