Rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelem ügyében döntött a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 11.

Tájékoztató a Kúria 2019. május 20. napján tárgyaláson kívül elbírált, Mfv.III.10.479/2018. számú ügyben hozott határozatáról.
A 25. életév betöltése előtt keletkezett legalább 70%-os mértéket el nem érő egészségkárosodás, illetve ha a 70%-os vagy magasabb mértékű egészségkárosodás a 25. életév betöltése után következik be, rokkantsági járadék megállapítására nincs lehetőség.
A felperes az 55. életévében nyújtotta be rokkantsági járadék megállapítására irányuló kérelmét. Az I. fokú Orvosi Bizottság 2016. június 1. napjától, a II. fokú Orvosi Bizottság 2017. július 24. napjától véleményezte a felperes egészségkárosodását 70%-os mértékűnek. Az Orvosi Bizottságok kitértek arra, hogy a felperes 69%-ot meghaladó egészségkárosodása a 25. életévének betöltése előtti időponttól nem véleményezhető, az csupán 60%-ra tehető, a további (százalékosan értékelt) egészségkárosodásai a 25. életévének betöltése után alakultak ki. A társadalombiztosítási szervek a felperes rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmét elutasították a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) Mt. rendelet (Mtr.) 1. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásával. A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő a felperes egészségkárosodását 73%-osnak értékelte, szakvéleményében az I. és II. fokú orvosi véleményektől lényegi eltérést nem fogalmazott meg. Megállapította, hogy a felperes legalább 70%-os mértékű egészségkárosodása 2016. június 1. napjától véleményezhető, azaz a 25. életéve betöltése után következett be. A szakértő szakvéleményében kifejtette: „orvosi dokumentáció alapján a 25 éves életkor előtt az alapbetegségként értékelhető bőrgyógyászati megbetegedés fennállt, azonban annak súlyossága a bizonyossággal határos módon nem érte el a jelenleg észlelt állapotot. Ennek oka egyrészt, hogy egyidős orvosi dokumentáció nem áll rendelkezésre, így bőrgyógyászati megbetegedéséről a legkorábbi adat kb. 10 évvel ezelőtti. Továbbá felperes kórtörténeti, illetve életrajzi adatainak elemzése, azaz, hogy szakközépiskolát végzett, majd 1993-ig irodai, illetve raktárosi munkakörben foglalkoztatták ellentmond annak, hogy munkaképtelen állapotban lett volna 25 éves korát megelőzően. Ezért maga a kórisme, azaz a betegség fennállása elfogadható, mint 25 éves kor előtt megjelenő betegség, azonban annak súlyossági foka nem érhette el a törvényileg megkívánt 70%-os szintet.
A Kúria a munkaügyi bíróságtól eltérő jogszabály értelmezéssel a következő megállapításokat tette: az Mtr. – egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII.23.) Korm. rendelettel módosított – 2016. január 1. napjától hatályos 1. § (1) bekezdése értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A normaszöveg helyes értelmezése szerint a rokkantsági járadék megállapításához szükséges legalább 70%-os mértékű egészségkárosodásnak a 25. életév betöltése előtt kell keletkeznie. A rokkantsági járadék célja olyan fiataloknak rendszeres pénzellátás biztosítása, akik fiatalon, esetleg születésüktől kezdve kerültek nagyon súlyos egészségi állapotba, amely életüket végigkíséri, így viselniük kell a súlyos egészségi probléma, betegség vagy fogyatékosság terheit. Az Mtr. a jogosultsági feltételt egyértelműen a legalább 70%-os, azaz 70% vagy magasabb mértékű egészségkárosodáshoz köti, amelynek a 25. életév betöltése előtt fenn kell állnia. A 25. életév betöltése előtt keletkezett 70%-os mértéket el nem érő egészségkárosodás, illetve ha a 70%-os vagy magasabb mértékű egészségkárosodás a 25. életév betöltése után következik be, rokkantsági járadék megállapítására nincs lehetőség. Abban az esetben sem állapítható meg a rokkantsági járadék, ha az igénylő ugyan a 25. életéve előtt már rendelkezett a 70%-os egészségkárosodási mértékkel, utóbb az állapota javul, azaz a 70%-os mértékű egészségi állapota nem folyamatos, majd a 25. életéve betöltése után ismét legalább 70%-os egészségkárosodást véleményeznek nála. Azonban ha az igénylő egészségi állapotában változás oly módon következik be, hogy az ismételt 70%-os egészségkárosodási mérték még a 25. életéve betöltését megelőző időre véleményezhető, az a rokkantsági járadékra való jogosultságot – folyamatosság hiányában is – megalapozza. A bíróság az Mtr. 1. § (1) bekezdése téves értelmezése miatt megalapozatlan ítéletet hozott, ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

Budapest, 2019. június 11.               

A Kúria Sajtótitkársága