A perbeli jogutódlás nem azonos az anyagi jogi jogutódlással, a felek közötti anyagi jogi jogviszony vizsgálata a per érdemére tartozik

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. július 13.

Tájékoztató a Pfv.V.20.388/2020/6. számú ügyben hozott egyedi határozatról.
Az I. rendű felperes – aki engedményezési láncolat eredményeként jutott a perbeli követeléshez – kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az I., II. és III. rendű alpereseket.
Az elsőfokú bíróság – a 75. sorszámú végzéssel kijavított – 33.G.40.312/2014/73. számú ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság jogerős rész- és közbenső ítéletével megállapította, hogy a II. rendű alperest (mint jogutódot) a 2006. december 19-én laboratóriumi szolgáltatás nyújtására megkötött vállalkozási szerződéstől történő, 2007. július 1. napján bekövetkezettnek tekintett elállással okozott kárért kárfelelősség terheli az I. rendű felperessel szemben, az I. rendű és a III. rendű alperessel szembeni keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A folytatódó elsőfokú eljárásban az elsőfokú bíróság engedélyezte a II. rendű felperes jogutódként történő perbelépését, az I. rendű felperes perből történő elbocsátása iránti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés hiányában jogerős végzésével engedélyezte a II. rendű felperes perbeli jogutódjaként a III. rendű felperes perbelépését is, majd a fellebbezés hiányában ugyancsak jogerős végzésével a II. rendű felperes és a II. rendű alperes közötti pert megszüntette, mivel a II. rendű felperest a végelszámolás befejezésére tekintettel 2018. július 31-i hatállyal törölték a cégjegyzékből.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott, a II. és a III. rendű felperesek kereshetőségi joguk bizonyítása körében bizonyítékot nem terjesztettek elő, így a per tárgyát képező követelés tekintetében kereshetőségi joguk nem volt megállapítható.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – részben eltérő indokolással – helybenhagyta.
Megállapította, hogy a perbeli jogutódlás nem azonos az anyagi jogi jogutódlással, a felek közötti anyagi jogi jogviszony vizsgálata a per érdemére tartozik. A per érdemi elbírálása körében kellett vizsgálnia azt, hogy a III. rendű felperes a per alapjául szolgáló anyagi jogi jogviszonyban jogutódnak minősül-e. A III. rendű felperes és a II. rendű felperes között létrejött engedményezési szerződés csatolására az elsőfokú eljárásban nem került sor, és az állított engedményezési szerződés alanyai az elsőfokú eljárás során sem tettek olyan nyilatkozatot, illetve tanúsítottak egyéb olyan magatartást, amely a per tárgyát képező követelés engedményezésére vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratuk kinyilvánításaként lenne értelmezhető.
A Kúria az I. rendű felperes 2019. május 9-i hatállyal a cégjegyzékből való törlésére tekintettel a Pf.III.24.867/2019/2. számú végzésével – egyebek mellett – megállapította, hogy az eljárás a III. rendű felperes és a II. rendű alperes között folytatódik.
A fenti előzményeket követően a jogerős ítélettel szemben a III. rendű felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Kúria a III. rendű felperes II. rendű alperessel szembeni keresetét elutasító jogerős ítéleti rendelkezést hatályában fenntartotta. A Kúria megállapította, hogy a perbeli jogutódlás nem azonos az anyagi jogi jogutódlással. A perbelépésről – azaz a féli minőségről – a bíróságnak végzéssel kell határoznia, a felek közötti anyagi jogi jogviszony vizsgálata azonban a per érdemére tartozik. A fél a perben érvényesíteni kívánt követelésével szabadon rendelkezhet, így azt másra engedményezheti, ebben az esetben az engedményes jogutódként történő perbelépése iránti kérelme elbírálásánál a bíróságnak csak azt kell vizsgálnia, hogy a felek személyében bekövetkezett változás eljárásjogi feltételei fennállnak-e. Azt a Ptk. rendelkezései alapján kellett vizsgálnia, hogy a III. rendű felperes a keresettel érvényesített kártérítési követelést engedményezés útján a II. rendű felperestől megszerezte-e, engedményesként jogosult-e a követelés érvényesítésére, amennyiben igen, úgy az engedményezés terjedelme alapján a teljes követelés vagy annak valamely része érvényesítésére jogosult.

Budapest, 2020. július 13.

A Kúria Sajtótitkársága