A Tny. 36/A. §-a értelmében az, akinek 50-79%-os mértékű az egészség károsodása, akkor minősülhet rokkantnak, ha a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében vagy képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján a rehabilitációja nem javasolt.
A Tny. 36/A. § (1) bekezdés a) pontja utal az egészségkárosodásnak a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ában meghatározott fogalmára. Az 1. § d) pontja szerint rehabilitációnak minősül a külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkozási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, melynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása.
A rehabilitálhatóság komplex vizsgálata orvosi, foglalkozási és szociális szakértő részvételével történhet. A rehabilitálhatóság az egészségkárosodáson kívül a szakmai munkaképesség, személyi adottságok, képzettség, szakmai gyakorlat, szociális körülmények, munkaerő-piaci lehetőségek együttes értékelésével állapítható meg. A felperes a keresetében a rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága folyamatos fennállásának megállapítását kérte, ezért a rehabilitálhatósággal összefüggő valamennyi körülmény vizsgálata alapján dönthető csak el, hogy megilleti-e a kért ellátás vagy sem. Mindehhez nem mellőzhető a rehabilitáció egyes kérdéseiben szakvélemény adására jogosult kompetens szakértő véleményének a beszerzése.
A Kúria megállapította, hogy nem áll rendelkezésre olyan egységes orvosszakértői, szociális, foglalkoztatási szakértői vélemény, amely kizárta volna a felperes rehabilitálhatóságát. A munkaügyi bíróság a teljes körű véleményt elmulasztotta beszerezni, továbbá a meglévő szakvélemények közötti ellentmondásokat nem oldotta fel, valamint olyan szakkérdésben nyilvánított véleményt és döntött (szakvélemények közötti eltérések értékelése), amelyekben szakértelemmel nem rendelkezett.
A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a rehabilitálhatóság kérdésének eldöntése több, erre megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértő feladata, akik véleményüket együttesen, egymással egyeztetve alakítják ki. A Tny. 36/A. § (1) bekezdés a)pont ab) alpontjába foglalt feltételeknek a peres eljárás során történő vizsgálatára a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a perben a rehabilitálhatóság kérdésében a közigazgatási eljárásban szakhatósági állásfoglalást adókéval azonos szakértelemmel rendelkező szakértők bevonásával lehet és kell dönteni. Utal a Kúria egy hasonló ügyben hozott korábbi döntésére, amelyben rámutatott, hogy az orvosi, foglalkoztatási és szociális szakértő véleménye egyenrangú. A rehabilitálhatóság kérdésében a közigazgatási eljárásban beszerzett komplex szakvélemény (szakhatósági állásfoglalás) megalapozottságáról a közigazgatási eljárásban szakvéleményt (szakhatósági állásfoglalást) adókéval, azonos szakértelemmel rendelkező szakértők bevonásával, azonos kérdések vizsgálatával együttes, illetve egybehangzó szakvélemények beszerzése alapján lehet és kell dönteni (Mfv.III.10.967/2010/3., Mfv.III.11.031/2010/3.).
Téves jogi álláspontja folytán a munkaügyi bíróság a perben a Tny. 36/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja második fordulatába foglalt feltételek fennállását nem vizsgálta teljes körűen. A felperes rokkantságáról – megsértve a Pp. 177. § (1) bekezdését – orvos és szociális szakértő bevonása nélkül döntött.
A felperes keresetében rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága megállapítását kérte, vagyis azt, hogy nem rehabilitálható, ezért a rehabilitálhatósággal összefüggő valamennyi körülmény vizsgálata alapján lehet csak eldönteni, hogy megilleti-e a kért ellátás vagy sem. Mindehhez értékelni kell a rehabilitáció egyes kérdéseiben szakvélemény adására jogosult kompetens szakértők véleményeit, amelyet a szakértőknek együttesen, egymás szempontjait is törvényi rendelkezések figyelembe vételével értékelve egymással összehangoltan kell előterjeszteniük.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2015. november 10.
A Kúria Sajtótitkársága