Mfv.III.10.405/2014.
A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben a szolgálati járandósága szüneteltetéséről rendelkező társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát – egyebek mellett – azért kérte, mert az alkalmazott, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes. A felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az Alkotmánybíróság (AB) eljárásának – az 23/2013. (IX.25.) AB határozattal (ABH1.) a munkaügyi bíróság eljárása alatt alaptörvény-ellenesnek minősített és a határozat közzétételével megsemmisített jogszabály alkalmazásának kizárása érdekében – Kúria általi kezdeményezését, harmadlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását és az AB eljárásának kezdeményezésére való kötelezését kérte. A Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta. A BH 2012.82. és a BH 2012.79. számon közzétett eseti döntések felhívásával rámutatott arra, hogy az AB által a határozat közzétételével megsemmisített jogszabályt, amennyiben az AB nem él az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (régi Abtv.) 43. § (3) bekezdésében biztosított, a megsemmisített norma alkalmazásának eltérő időpontban való kizárása lehetőségével, a közzététel előtt keletkezett jogviszonyokra alkalmazni kell. A jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 45. § (1) bekezdése – a régi Abtv. 43. § (1) bekezdéséhez hasonlóan – kimondja, hogy a jogszabály megsemmisítése – a (6) bekezdésben foglalt eset (vagyis a büntető és szabálysértési ügyek) kivételével – nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Az Abtv. 45. § (4) bekezdése az AB-t továbbra is felhatalmazza arra, hogy az (1)-(3) bekezdésétől eltérően határozza meg az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja. Az ABH1-ben az AB a Knymt. 14. § (1)-(2) bekezdését – az Alaptörvény 2. § (1) bekezdésébe ütköző volta miatt – a határozat közzététele napjával, általános alkalmazási tilalom elrendelése nélkül semmisítette meg, ezért e rendelkezéseket a közzététel előtt keletkezett jogviszonyokra a közigazgatási (társadalombiztosítási) határozatok felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazni kell. A Kúria rámutatott arra is, hogy a jelen esetben, a jogszabály alkalmazhatósága szempontjából – a jogerős ítélet indokolásától eltérően – nem a normamegsemmisítés hatályának, hanem annak van jelentősége, hogy az AB megtiltotta-e a megsemmisített rendelkezés alkalmazását. Mivel az ABH1-ben az AB alkalmazási tilalmat nem mondott ki, a munkaügyi bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a határozatokat a Knymt. 14. § (1) bekezdése alkalmazásával vizsgálta felül. A Kúria – a BH 2014.317. számon közzétett döntése alapján – megalapozatlannak ítélte a felperes harmadlagos kérelmét is, és – az alábbi indokok alapján – az AB eljárásának kezdeményezését is mellőzte. A Kúria az Mfv.III.10.330/2013. számon folyamatban volt, azonos tárgyú ügyben felfüggesztette eljárását, és a Knymt. ABH1-gyel megsemmisített 14. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásának kizárását kezdeményezte az AB-nál, elsődlegesen valamennyi azonos tényállású perben, másodlagosan a Kúria előtt folyamatban volt perben. Az AB a Kúria kezdeményezését a 3216/2014. (IX.22.) AB határozatával elutasította, mert a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok – az AB állandó gyakorlata alapján – úgy nyerhetnek és nyernek hasonló elbírálást a bíróság előtt, ha az AB nem mond ki alkalmazási tilalmat. Mivel a bírói kezdeményezés csak akkor lehet megalapozott, ha az AB alkalmazási tilalmat korábban már elrendelt, ez pedig a jelen ügyben sem állapítható meg, a Kúria nem fordult az AB-hoz.
Budapest, 2015. február 27.
A Kúria Sajtótitkársága