A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.007/2025/9. számú határozatában megállapította, hogy Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a főváros 2025. évi költségvetési rendeletének a szolidaritási hozzájárulás címén betervezett összege, valamint ez által a költségvetés kiadási főösszege más jogszabályba ütközik, ezért azokat 2025. július 1. napjával megsemmisítette.
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 2024. december 18. napján elfogadta a Budapest Főváros Önkormányzata 2025. évi összevont költségvetéséről szóló 29/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendeletét (Ör.). Az önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás várható összegét 37.924.189 769 forintban, s így a költségvetés kiadási főösszeget 434.694.876.826 forintban állapította meg. Budapest Főváros Kormányhivatala, mint indítványozó, a sikertelen törvényességi felhívást követően kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. más jogszabállyal való összhangjának vizsgálatát és annak a jövőre nézve (pro futuro) történő megsemmisítését.
Az indítványozó az Alaptörvényen és Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvényen (2025. évi Kvtv.) túl, többek között a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendeletet, mint magasabb szintű jogszabályt jelölte meg, amellyel ellentétes az Ör.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa szerint az indítvány megalapozott volt. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi pénzügyi autonómia fontosságának hangsúlyozása mellett kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Indokolásában kitért arra, hogy az Országgyűlés a 2025. évi Kvtv.-t 2024. december 20. napján fogadta el és 2025. január 1. napján lépett hatályba, míg az NGM rendeletet 2025. február 11. napján fogadta el a nemzetgazdasági miniszter és 2025. február 25. napján lépett hatályba. Bár maga a 2025. évi Kvtv. is tartalmazza a szolidaritási hozzájárulás összegének meghatározásához kapcsolódó számítási módszert és képletet, így az önkormányzatnak 2025. január 1. napjától, de legkésőbb 2025. február 12. napjától már biztos tudomása kellett, hogy legyen a 2025. évi szolidaritási hozzájárulás pontos összegéről, nevezetesen, hogy az indítványozott önkormányzatnak 89 114 500 995 forint fizetési kötelezettsége keletkezik a 2025-ös költségvetési év vonatkozásában. Ezen időponttól kezdődően az Ör. által meghatározott összeg az NGM rendelet által meghatározott összeghez képest alultervezetté vált.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5017/2022/4. és Köf.5003/2024/5. számú korábbi határozataiban foglaltakra visszautalva kiemelte, hogy az Alaptörvény és jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (4) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései alapján, ha egy önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét. A Kúria efelett őrködik az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésén és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 12. § (2) bekezdés b) pontján alapulóan. Mindezek alapján megállapította, hogy az önkormányzat kötelezettsége lett volna az Ör. szabályozását az időközben hatályba lépő NGM rendelethez igazítani, ennek hiányából adódóan az Ör. szolidaritási hozzájárulás címén betervezett „37 924 189 769” Ft összege, valamint ebből következően az ezen összeget is magába foglaló kiadási főösszeg „434 694 876 826 Ft-ban” szövegrésze az NGM rendelet 1. számú mellékletébe ütközik.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyúttal nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy önmagában nem az NGM rendeletben meghatározott összeg Ör.-rel való összhangba hozatala keletkezteti a konkrét fizetési kötelezettséget az önkormányzat számára. Tehát attól, hogy az Ör.-ben szerepeltetni szükséges minden várható kiadást, nem jelenti azt, hogy a nettó finanszírozás szabályaira is tekintettel valójában akkora fizetési kötelezettsége keletkezik a tárgyév során, mint amit betervezett, ahogyan ez bármely kiadási vagy bevételi előirányzatnál is előfordulhat.
Az indítvány Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 111. § (4) bekezdése kapcsán arra is hivatkozott, hogy az Ör. magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelését követően akár működési hiányos állapotba kerülhet. A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezzel összefüggésben megállapította, hogy a kormányhivatali kezdeményezés esetében az elbíráláskor hatályos önkormányzati rendeletet vizsgálja, s nem bocsátkozhat feltételezésekbe, esetleges jövőbeli módosítások hatását nem értékelheti.
A Kúria a megsemmisített rendelkezés hatályvesztésének időpontját a Kp. 146. § (4) bekezdése alkalmazásával – a jogbiztonság védelmében – a jövőre nézve (pro futuro), 2025. július 1-ei hatállyal állapította meg. A megsemmisítés hatályának meghatározásakor a Kúria Önkormányzati Tanácsa figyelemmel volt a Budapest Főváros Önkormányzata 2025. évi összevont költségvetésének ütemezett felülvizsgálatáról szóló 30/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendeletre, amelynek 1. §-a értelmében „A Fővárosi Közgyűlés a Budapest Főváros Önkormányzata 2025. évi összevont költségvetéséről szóló 29/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendeletét – a folyamatban levő, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek eredményére, illetve a kormányzattal folytatott tárgyalásokra figyelemmel – legkésőbb 2025. június 30-ig felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.”
A döntés mindezek alapján elvi éllel rögzítette, hogy ha az önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét. Másrészt a helyi költségvetési rendeletnek valamennyi, az adott költségvetési évben várható teljesítendő bevételt és jóváhagyott teljesíthető kiadást tartalmaznia kell a magasabb szintű jogszabályok által előírtak szerint.