Az alperes rokkantsági ellátást állapított meg a felperes részére azzal, hogy a felperes egészségi állapotának mértéke 54% B2 minősítési csoportba tartozik.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes egészségkárosodása mértéke tekintetében folytatott le bizonyítást. A szakvélemény adáshoz szükséges okiratok egy része magyar, másrésze német nyelven állt a felperes rendelkezésére. A bíróság ahelyett, hogy rendelkezett volna arról, hogy a német nyelvű orvosi iratok magyar nyelvű fordítása az orvosszakértő rendelkezésére álljon, a kirendelt szakértő feladatává tette, hogy „olyan szakértő végezze el a felperes személyes vizsgálatát, illetve értékelje az orvosi iratokat, aki a német nyelvet beszéli.” A bíróság a szakvéleményeket aggálytalannak tekintette azzal, hogy a szakvélemények a részkárok vonatkozásában ugyan eltértek egymástól, de az össz-szervezeti egészségkárosodás és az egészségi állapot meghatározása, a végkövetkeztetés tekintetében egyezőek voltak, ezért a felperes keresetét elutasította.
A Kúria megállapította, hogy a bíróság a Pp. 6. §-a megsértésével folytatta le a bizonyítási eljárást, figyelemmel arra, hogy a Pp. 6. § (1) bekezdése szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar. Német nyelvtudás és orvosszakmai tudás hiányában a bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy a felperes szakvéleményekre tett kifogásait, és a szakvéleményeket értékelhesse, a szakvélemény aggálytalanságát megállapíthassa, és így a Pp. 182. § (3) bekezdése szerinti eljárás mellőzéséről dönthessen. A felperes által a peres eljárás során becsatolt külföldön kiállított német nyelvű orvosi dokumentumok nem felelnek meg a teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben támasztott eljárásjogi szabályoknak, mert a Pp. 198. §-ának b) pontja szerint a Pp. 196. §-ának és 197. §-ának az okiratokra vonatkozó rendelkezései a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy többek között a peres eljárás céljára vagy peres eljárás során felhasznált nyilatkozatoknak csak akkor van Pp. 196. §-ában meghatározott bizonyító ereje, ha azokat hiteles magyar fordításban csatolja az azt felhasználni kívánó fél. A magyar nyelvre lefordított orvosi dokumentumok hiánya a bizonyítékként történő értékelhetőségét, illetőleg a szakértői szakvélemény készítésekor annak figyelembe vehetőségét is kizárta volna. A Pp. 190. §-a értelmében a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amikor valamely okirat a Pp. 195.-198. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg. A bíróság lényeges eljárási jogszabálysértést követett el a szakértői bizonyítás lefolytatásával összefüggésben.
A fentiek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a munkaügyi bíróság az ügy elbírálásához szükséges tényállást nem tisztázta, a felperes egészségi állapotának mértéke a Pp. 182. § (3) bekezdés megsértése miatt nem volt megállapítható, a bíróság a Pp. 6. §-a és 182. § (2)-(3) bekezdései sérelmével folytatta le a bizonyítási eljárást, ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2017. január 6.
A Kúria Sajtótitkársága