A Kúria Polgári Kollégiuma a 2014. február 3. napján megtartott ülésén megvitatta, majd jóváhagyta a „Jogorvoslati bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát” vizsgáló Joggyakorlat-Elemző Csoport „Összefoglaló véleményét”. Az írásos anyag ezt követően a Kúria internetes honlapján kerül közzétételre, ahol az bárki számára elérhető és megismerhető.
A Joggyakorlat-Elemző Csoport 2013. április 28-án tartotta alakuló ülését és ekkor kezdte meg tevékenységét. A Csoport 3 kúriai bíró, 1 ítélőtáblai bíró, 1 járásbírósági bíró és két nyugalmazott kúriai bíró, mint szaktanácsadó közreműködésével fejtette ki tevékenységét. Vizsgálatának tárgyát azok az ítélet elleni fellebbezés, vagy felülvizsgálati kérelem alapján indult másodfokú és felülvizsgálati eljárások képezték, amelyekben a másodfokú vagy felülvizsgálati bíróság az első-vagy másodfokú ítélet felülbírálata során, az eljárás lefolytatása terén olyan hiányosságot észlelt, amelynek mérlegelésével úgy ítélte meg, hogy az adott ügyben szükséges az első-vagy másodfokú eljárás ismételt lefolytatása. A vizsgálat céljára minden ítélőtábláról és törvényszékről 20-20 ilyen ügynek a beszerzése iránt intézkedett. Ennek alapján mintegy 450 ítélőtáblai és törvényszéki, valamint 50 kúriai ügy részletes átvizsgálását végezte el, amely kiterjedt mind a hatályon kívül helyezést megelőző alapeljárásra, mind pedig az azt követő megismételt eljárásra.
A Joggyakorlat-Elemző Csoport munkájának kiemelkedően fontos állomása volt a 2013. október 28. napján, „A hatályon kívül helyezés kommunikációs kérdései” témakörében meghirdetett országos konferencia megtartása. E rendezvényre valamennyi ítélőtábla és törvényszék polgári kollégiumának 3 fős küldöttsége meghívást kapott. A konferencia munkáját „A bíróság tájékoztatási kötelezettségével összefüggő lényeges eljárási szabálysértések a polgári perben” címmel, részletes írásbeli előkészítő anyag, valamint „A hatályon kívül helyezés kommunikációs kérdései” címet viselő nyitóelőadás segítette. A rendezvény célja az volt, hogy a Joggyakorlat-Elemző Csoport a vizsgálat alá vont iratok és határozatok áttekintését követően személyesen is kapcsolatot teremtsen az ítélőtáblákon és törvényszékeken ítélkező munkát végző bíró kollégákkal és közvetlenül hallgassa meg a véleményüket a hatályon kívül helyezés problematikájáról. A konferencia második felében megtartott szakmai vitán elhangzottak kivonatát az Összefoglaló vélemény önálló fejezetként tartalmazza.
A Joggyakorlat-Elemző Csoport által készített Összefoglaló vélemény a beszerzett iratokból további vizsgálat és elemzés céljára kiemelt adatok alapján összeállított önálló ténymegállapító részt tartalmaz. Az ennek tartalmát képező adatokat a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatokba foglalta, amelyek az Összefoglaló vélemény mellékleteiként tekinthetők meg. Az Összefoglaló vélemény szöveges része pedig a bevezetőben a hatályon kívül helyezés problematikájának elméleti hátterét ismerteti, majd azt követően a feltárt adatok részletes szakmai elemzésével foglalkozik.
A Joggyakorlat-Elemző Csoport a szakmai elemzés során első helyen azt állapította meg, hogy a hatályon kívül helyezés jogkövetkezményének az alkalmazása az elmúlt évtizedben, országos szinten, a másodfokon, egy évben befejezett ügyeknek 8-9 %-át tette ki. Rögzítette, hogy ebből következően e problémakör az ügyek 91-92 %-át nem érinti, amely mind önmagában, mind pedig nemzetközi összehasonlításban igen kedvező arány. A hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárás eredményességét és hatékonyságát illetően az volt kimutatható, miszerint a pernek ebben a szakaszában az ügyek az átlagot messze meghaladó mennyiségben fejeződnek be egyezséggel és szüneteléssel. Ez arra utal, hogy a jogorvoslati kérelmeket elbíráló bíróságok általában helyes útra terelik az egyszer már kisiklott ügyeket.
A hatályon kívül helyezéssel érintett ügyekre jellemző, hogy általában nagy munkaigényű, nehéz jogi megítélésű, terjedelmes bizonyítást, nagyszámú tárgyalás kitűzését és eljárási cselekmény foganatosítását igénylő pereknek minősülnek. A Joggyakorlat-elemző Csoport tevékenysége során összeállította az előforduló hatályon kívül helyezési okok listáját és vizsgálta azok gyakoriságát. Ennek eredményeként az volt megállapítható, miszerint az okok döntő többségének az előfordulása nem éri el az 1 %-ot. Ugyanakkor aránytalanul magas a szakértői bizonyításra, valamint a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértésére alapított hatályon kívül helyezések száma. Utalt arra, hogy az előbbit a bírósági szervezeten belüli eszközökkel, elsődlegesen önképzéssel célszerű kiküszöbölni. Az utóbbi azonban a tájékoztatási kötelezettségre, különösen az arra jogosultak körére vonatkozó jogi szabályozás újragondolását és annak differenciált módon való meghatározását igényelheti. A Polgári perrendtartás folyamatban lévő kodifikációjára figyelemmel erre reális esély mutatkozik. Ennek megtörténtéig azonban célszerű az általánosságokat tartalmazó un. blanketta-tájékoztatások elhagyása és a tájékoztatás tartalmának a konkrét ügy egyedi sajátosságaihoz történő igazítása.
A vizsgálat tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a másodfokú eljárásokban általában törekedni kell az orvosolható hibák kiküszöbölésére, hogy az elsőfokú eljárás megismétlésére csak a valóban szükséges és indokolt esetekben kerüljön sor. A csekély, valamint közepes munkateherrel járó bizonyításnak a másodfokú eljárásban való felvállalásával ésszerűbbé válna az első-és másodfokú bíróságok közötti munkamegosztás, valamint javulna a bíróságok munkájának hatékonysága, továbbá rövidülne a pertartam.
Budapest, 2014. február 11.
A Kúria Sajtótitkársága
A megjelent tudósítások: