Mfv.III.10.173/2014
Az Ukrajnából Magyarországra települt felperes igénybejelentése alapján az alperes — a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, az 1962. december 20-án kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1963. évi 16. törvényerejű rendelet (Egyezmény), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997 (X.6.) Korm. rendelet (Tnyr.) alkalmazásával — 2012. július 1-jétől öregségi nyugdíjat állapított meg részére, amellyel egyidejűleg az Ukrajnában 2005. április 13-tól folyósított nyugdíja megszűnt. A munkaügyi bíróság a fellebbezés folytán másodfokon eljárt nyugdíjbiztosítási szerv által — a nyugdíj mértékének csökkentésével és az Ukrajnában a nyugdíjazást követően egyéni vállalkozói jogviszony alapján szerzett további további 3 hónap 5 nap szolgálati idő beszámításával — megváltoztatott határozat ellen előterjesztett keresetet elutasította. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Rámutatott arra, hogy — az Egyezmény 9. cikk (1), (3) bekezdései, valamint a Tnyr. 14. § (10) bekezdése egybevetéséből következően — a Magyarországon igényelt ellátás összegének tisztázása érdekében a társadalombiztosítási szerveknek vizsgálniuk kellett, hogy a felperes a fogadó államtól járó nyugdíj megállapítása előtt milyen munkakörben végzett munkát. Ennek során azt sem hagyhatták figyelmen kívül, hogy a felperes a magyarországi igénybejelentést megelőzően egyéni vállalkozói jogviszonyban állt. Az igénylő nyugdíjazást megelőző munkakörére irányadó szakmai átlagkeresetet a nyugdíj összegének megállapításakor akkor lehet és kell figyelembe venni, ha az igénylő a nyugdíj megállapítása előtt munkaviszonyban, vagy valamely azzal egy tekintet alá eső munkavégzésre irányuló jogviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati stb. jogviszonyban) dolgozott. Az egyéni vállalkozói jogviszony esetében ez a feltétel nem érvényesül, e jogviszonyban ugyanis a munkakör fogalma nem értelmezhető. Ellenkező értelmezés azt eredményezhetné, hogy a nyugdíj összegét az igénylők által akár évtizedekkel korábban betöltött munkakörhöz igazított szakmai átlagkereset alapul vételével kellene megállapítani.
Budapest, 2014. július 3.
A Kúria Sajtótitkársága