Nem lehet tárgya a magánlaksértésnek a még ki nem utalt önkormányzati bérlakás

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. február 7.

Tájékoztató a Kúria 2018. december 4-én Bfv.I.1.328/2018. számú ügyében hozott határozatáról: Nem lehet tárgya a magánlaksértésnek  a még ki nem utalt önkormányzati bérlakás. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az az önkormányzati bérlakás, amit még nem utaltak ki, üresen áll, nem lehet elkövetési tárgya a magánlaksértésnek, mivel nem minősül más lakásának.

A Kúria a magánlaksértés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a járásbíróság végzését megváltoztatta, a terheltet a magánlaksértés vétségének [Btk. 221. § (1) bekezdés] vádja alól felmentette; a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, az önkényes beköltözés [Szabs. tv. 167. §] és a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés b) pont] miatt az eljárást megszüntette.

A járásbíróság a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a terhelttel szemben magánlaksértés vétsége [Btk. 221. § (1) bekezdés] miatt százhúsz óra fizikai munka jellegű közérdekű munka büntetést szabott ki.

A jogerős határozat ellen a főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt okból.

A szóban forgó ügyben a terhelt az önkormányzati bérlakás használatára 2015. október 31. napjáig volt jogosult, ekkor ugyanis az önkormányzat a lakásbérleti szerződést felmondta és felszólította, hogy a lakást a bérleti díj nem fizetése okán hagyja el. Így a terhelt 2015. november 1. napjától már nem volt jogosult a lakás használatára.

A terheltet a végrehajtó 2017. június 15-én lakoltatta ki a lakásból. Azt azonban az önkormányzat nem utalta ki másnak.

A magánlaksértés jogi tárgya a lakás, illetve a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog.

Annak nincs jelentősége, hogy a lakás természetes vagy jogi személy tulajdonában van-e.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdés és 3. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, a lakásra a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni. Az önkormányzati rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit.

A fentiek szerint az önkormányzati lakás esetében a lakhatásra rendeltség az önkormányzat és a bérlő által kötött szerződés létrejöttétől függ, mindaddig, amíg e rendelkezés meg nem történik, a lakás ténylegesen nem lakható.

A bűncselekmény megvalósulásának feltétele, hogy a lakás ténylegesen lakásként használt legyen.

Nem lehet tárgya a bűncselekménynek a még ki nem utalt önkormányzati bérlakás. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az az önkormányzati bérlakás, amit még nem utaltak ki, üresen áll, nem lehet elkövetési tárgya a magánlaksértésnek (BJD.4159.; BJD.7498.), mivel nem minősül más lakásának.

Mivel a terhelt a 2015. november 1. napjától már nem volt jogosult a lakás használatára, 2017. június 15-én pedig kilakoltatták, azonban a rendelkezésre álló adatok szerint új bérlővel az önkormányzat nem kötött szerződést, bérlőt nem jelölt ki, a lakás a tényállásban írt cselekmény elkövetésének időpontjában nem minősülhetett más lakásának.

Miután a lakás, ahová a terhelt erőszakkal behatolt, nem volt más lakása, így a terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, azzal a Btk. 221. § (1) bekezdése szerinti magánlaksértés tényállását nem valósította meg.

Miután az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése óta az elévülést nem szakította félbe eljárási cselekmény, az önkényes beköltözés szabálysértésének és a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértésnek a büntethetősége a Szabs. tv. 6. § (1) és (5) bekezdésére figyelemmel 2018. június 13. napján elévült, ezért a Kúria a szabálysértés miatt az eljárást a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2019. február 7.

A Kúria Sajtótitkársága