Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.130/2018. számú ügyről.
A döntés elvi tartalma: az azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka, ha a munkavállaló munkatársát tettleg bántalmazza, fojtogatja, sörrel lelocsolja. Ez független attól, ha a cselekmény a munkatársakban, vagy más külsős személyekben milyen érzelmeket váltott ki, okozott-e náluk félelemérzetet. Az azonnali hatályú felmondást a tartalma szerint kell elbírálni attól függetlenül, hogy a fél abban a jogszabályhely melyik pontjára hivatkozik [2012. évi I. törvény 78. § (1) bekezdés a) és b) pont].
2016. júniusában egy munkahelyi rendezvényen a már ittas felperes egy munkatárs mögé lépett, kezével hátulról elkezdte fojtogatni és mivel korábban harcművészeteket is tanult, illetőleg ezekben jártas volt, egy fojtó mozdulattal lerántotta a földre, aki elájult. A felperes ezután a kezében lévő sörrel a munkatársát locsolni kezdte abból a célból, hogy eszméletre térjen. Az este során többször is konfliktusba keveredtek az említettek. Az alperes 2016. június 23-án kelt az Mt. 78. § (1) bekezdés b) pontjára alapított azonnali hatályú felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az Mt. 82. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazását, az alperes pedig a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” kérte, míg alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes sérelemdíj megfizetése iránti keresete elutasítása miatt anyagi jogi jogszabálysértésre az érvei kifejtésével nem hivatkozott, így ez a felülvizsgálati eljárásnak nem lehetett tárgya. Az azonnali hatályú felmondás jogellenességét illetően a felperes utalt az Mt. 64. § (2) és az Mt. 78. § (1) bekezdés b) pont téves alkalmazására, amely azonban nem volt megállapítható. A bírói gyakorlat alapján az azonnali hatályú felmondást a tartalma szerint kell elírálni, attól függetlenül, hogy a fél a jogszabályhely melyik pontjára hivatkozik (LB.Mf.E.10.050/2004.). Az alperes az őt terhelő bizonyításnak az eljárás során eleget tett. Tanúvallomások támasztották alá, hogy a munkáltatónál a munkatársak közötti verbális sértegetés, tettleges erőszak, egymás fizikai bántalmazása sem a munkahelyen, sem azon kívül nem volt elfogadott. A munkáltató a perbeli esetet követően is az abban résztvevő mindkét féllel szemben azonos elbírálást alkalmazott, mindkettőjük jogviszonyát megszüntette. Alaptalanul sérelmezte a felperes az Mt. 7. §-ának megsértését azzal összefüggésben, hogy a bíróságok egyes bizonyítási indítványait elutasították. A bíróságok a szükséges körben lefolytatták a bizonyítást, és azt is megindokolták (Pp. 221. §), hogy egyes bizonyítékok beszerzése elutasításának mi volt az oka. A felperes az Mt. 6. § (2) bekezdése sérelmét is panaszolta arra utalva, hogy elmaradt az etikai eljárás, meghallgatása formális volt, a munkáltató nem közölte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és megfosztotta az érdemi védekezés lehetőségétől. Ezen érvelés azonban nem volt alkalmas jogszabálysértés megállapítására, az eljárás során ugyanis a bíróságok a felperest meghallgatták, észrevételeit megtehette, az etikai eljárás lefolytatása pedig nem volt kötelező az alperesnél. A felperes a Pp. 206. §-ának megsértését is állította. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére, újabb egybevetésére nincs jogi lehetőség, a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során a bíróság nyilvánvalóan téves, vagy okszerűtlen következtetésre jutott-e (BH 2012.173., Mfv.I.10.300/2018/8.). Jelen esetben az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése során téves következtetésre nem jutottak, a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Budapest, 2019. február 27.
A Kúria Sajtótitkársága