A Jogászvilág című szaklap készített interjút Dr. Tálné dr. Molnár Erikával, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezető-helyettesével a munkaügyi pereket illetően a felülvizsgálati kérelmek Kúriára történő előterjesztésének eljárásjogi és tartalmi buktatóiról.
A kollégiumvezető-helyettes asszony hangsúlyozta, hogy a munkaügyi felülvizsgálati ügyekben is alkalmazni kell a polgári perrendtartás felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó általános szabályait, ezek tekintetében azonban a törvény munkaügyi perekre vonatkozó külön fejezete számos eltérő szabályt tartalmaz. Ebben a témában tart előadást a Visegrádi Munkajogi Konferencián, amely ez év október 11-13. között kerül megrendezésre.
Kifejtette, hogy sokan nincsenek tisztában azzal a kikötéssel, hogy munkaügyi perekben is kizárólag jogi képviselő útján lehet benyújtani a Kúriára a felülvizsgálati kérelmet.
A Pp. (1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról) szigorúan előírja, hogy mit kell tartalmaznia a felülvizsgálati kérelemnek. Ha abból csak egy elem is hiányzik, akkor hivatalból el kell utasítani a felülvizsgálati kérelmet. Pontosan kell hivatkozni a megsértett jogszabályhelyekre, elő kell adni, hogy a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél miért tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet és elő kell adni a kérelem részletes indokait. Nem elegendő a korábbi beadványokra történő utalás. A Pp. mellett a Kúrián született 1/2016. (II.16.) PK vélemény is részletesen tartalmazza a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kellékeit, a PK véleményt a Kúria Munkaügyi Szakága is következetesen alkalmazza.
Elmondta, nemegyszer előfordul az is, hogy a benyújtó – mivel nincs tisztában az előterjesztés helyével és határidejével – tévesen a Kúriára címzi és ide is nyújtja be felülvizsgálati kérelmet az ügyben elsőfokú határozatot hozó bíróság helyett, ami munkaügyi per esetében az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság. Ilyen esetben a Kúria a feleket tájékoztatja és visszaküldi a felülvizsgálati kérelmet a félnek, vagy a jogi képviselőjének. Ez az idő is beleszámít viszont a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló 60 napos határidőbe, így ennek következménye lehet akár a késedelmes benyújtás is. Szigorú a Kúria gyakorlata a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének hatvan napos határideje tekintetében. Ezen a 60 napon belül lehet módosítani, kiegészíteni a kérelmet, az indokoláson változtatni. A Kúrián már nincs helye új bizonyítás felvételének és új jogi álláspontra sem lehet hivatkozni.
A munkaügyi ügykategóriában a Pp. szabályai szerint nincs az ügy tárgyánál fogva eleve kizárt felülvizsgálat.
Anyagi jogi követelésnél általánosan 3 millió forintos felülvizsgálati értékhatárt ír elő a törvény, ami munkaügyi perek esetében a minimálbér ötszöröse, ez most 555.000 forint. Viszont a munkaügyi perekre az a jellemző, hogy az ügy fontosságát nem a pertárgy értéke dönti el, ezért a törvény kivételt tesz egyes ügytípusokra. A legfontosabb munkaügyi perkategóriákban értékhatártól függetlenül van helye felülvizsgálatnak. Ebbe a körbe tartoznak a foglalkoztatási jogviszony keletkezésével, módosulásával és megszüntetésével kapcsolatos ügyek, a kártérítési és sérelemdíj iránti igények, továbbá a fegyelmi és méltatlansági ügyek. Erről kúriai kollégiumi vélemény [KMK 1/2014. (II.10.)] is született, mivel értelmezni kellett, hogy a felülvizsgálati értékhatár szempontjából mit kell a munkaviszony „módosulása” alatt érteni.
A Kúria Munkaügyi Szakága kiemelten foglalkozik azzal, hogy elősegítse azt, hogy a felülvizsgálati kérelmek benyújtásának szabályaival a jogkereső állampolgárok tisztában legyenek. A munkajog egy olyan sajátos terület, melynél még ha az elején egyedinek is tűnik az adott ügy, a technika által elősegített felgyorsult információáramlás folytán rövid időn belül kiderülhet, hogy munkavállalók és munkáltatók ezreit érinti egy-egy precedens kúriai döntés. A jogérvényesítésnek, ha lehet ne egy hibásan megírt vagy hibásan benyújtott felülvizsgálati kérelem szabjon gátat.
Az interjú itt olvasható: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-felulvizsgalati-kerelem-eloterjesztesenek-eljarasjogi-es-tartalmi-buktatoi
Forrás: Jogászvilág
A tudósítást a forrásban megjelölt szerkesztőség engedélyével tesszük közzé.
Budapest, 2016. szeptember 26.
A Kúria Sajtótitkársága