A másodfokú bíróság határozatával szemben bejelenthető másodfellebbezés csak ügydöntő határozattal szemben érvényesíthető

Dátum

Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.10/2020. számú jelentős ügyben 2020. január 28-án hozott határozatáról: a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségét a törvény nem korlátlanul, hanem csak az alsóbb fokú bíróság ügydöntő, érdemi határozatát hatályon kívül helyező fellebbviteli végzések esetében biztosítja.

Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzésével elutasította a III. rendű vádlott meghatalmazott védője által az elsőfokú bíróság végzésének az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen előterjesztett fellebbezését.

A fellebbezést elutasító végzés ellen a III. rendű vádlott védője jelentett be fellebbezést.

A Kúria megállapította, hogy az ítélőtábla a másodfokú jogkörében meghatározott határozattal szemben a III. rendű vádlott védője által bejelentett fellebbezést – mint törvényben kizártat – törvényesen utasította el.

A meghatalmazott védő két, egymást kizáró okra alapította jogorvoslati indítványát, mivel a Be. 614. § a másodfokú bírósági eljárás során meghozott nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésre, míg a Be. 615. § a fellebbviteli eljárásban meghozott ügydöntő határozat elleni másodfellebbezésre vonatkozó szabályozást tartalmazza.

A Kúria osztotta az ítélőtábla álláspontját abban, hogy sem a Be. 614. § (1) bekezdése, sem a Be. 615. § (2) bekezdése nem nyitja meg a jogorvoslat lehetőségét a fellebbezéssel támadott határozat esetében.

A Be. 614. § (1) bekezdése értelmében a másodfokú bírósági eljárásban, a harmadfokú bírósági eljárásban és a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés elbírálása iránti eljárásban hozott olyan, nem ügydöntő végzés elleni fellebbezésre, amely ellen az elsőfokú eljárásban jogorvoslatnak lenne helye, a LXXXI-LXXXIV. Fejezetben foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A jogszabályhely nem terjed ki a fellebbezéssel támadott végzésre. Az ítélőtábla határozatában nem az eljárás felfüggesztéséről hozott döntést, hanem az elsőfokú bíróság e tárgyban hozott határozatával szemben bejelentett fellebbezést bírálta el, azaz másodfokú jogkörben járt el. Az elsőfokú bíróság másodfokú eljárás lefolytatására nem jogosult, így ilyen tartalmú határozat meghozatala kizárt az eljárásában.
A Be. 614. és 615. §-ainak összevetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a törvény a másodfellebbezés lehetőségét kizárólag az ügydöntő határozatokkal szemben kívánja biztosítani.

A Be. 456. § (1) bekezdése értelmében az ügydöntő határozat a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról tartalmaz döntést.

Mindezek tükrében az elsőfokú bíróság eljárás felfüggesztéséről rendelkező végzése nem ügydöntő határozat, így annak felülbírálata során az ítélőtábla által meghozott határozat sem ügydöntő, így e határozattal szemben másodfellebbezés kizárt. A Be. 614. §-a ugyanis a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés szabályait írja le, míg a 615. § (1) és (2) bekezdés nem hagy kétséget afelől, hogy a másodfokú bíróság határozata ellen csak abban az esetben teszi lehetővé a további jogorvoslatot, ha a büntetőjogi főkérdésekben születik az elsőfokú bíróság határozatához képest ellentétes döntés. Ez pedig – értelemszerűen – kizárólag ügydöntő határozattal történhet. A másodfellebbezéssel támadható döntések taxatív felsorolásából [Be. 615. § (2) bekezdés a)–c) pontjai] is egyértelműen következik, hogy a nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést elbíráló másodfokú határozattal szemben nincs helye további rendes jogorvoslatnak.

Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a Be. 579. § (3) bekezdése alapján a végzés elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók. E jogszabályhely kizárólag az ítélet elleni jogorvoslat elintézésének szabályaira vonatkozik.

A teljesség igényével – a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértve – a Kúria rámutatott arra, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésével szemben a Be. 627. § (1) bekezdése alapján sincs helye fellebbezésnek. E jogszabályi rendelkezés kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzés, valamint a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét vagy a másodfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező és a másodfokú bíróságot vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzés ellen biztosítja a fellebbezési jogot, ha a hatályon kívül helyezésre a törvényben kimerítő jelleggel meghatározott hatályon kívül helyezési okból került sor.

Ezen jogintézmény kapcsán pedig a Be. indokolása egyértelművé teszi, hogy a hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés lehetőségét a törvény nem korlátlanul, hanem csak az alsóbb fokú bíróság ügydöntő, érdemi határozatát hatályon kívül helyező fellebbviteli végzések esetében biztosítja.

Mindezek alapján a Kúria az ítélőtábla – III. rendű vádlott védője által bejelentett fellebbezést elutasító – végzését helybenhagyta.

Budapest, 2020. február 25.

A Kúria Sajtótitkársága