Magas összegű kölcsön felvételéhez biztosításul felajánlott ingatlanok vételi jogával kapcsolatos ügyben hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. június 4.

Tájékoztató a Pfv.V.20.352/2020/12. számú kiemelt ügyben hozott határozatról.

A felperesek több 100 millió forint összegű kölcsönt vettek fel, amelynek biztosítására a hitelező pénzintézet javára – egyebek mellett – vételi (opciós) jogot engedtek a fedezetül felajánlott ingatlanokra. A felperesek a tartozásukat nem fizették meg, a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, az azokból eredő követeléseit engedményezte, a vételi (opciós) jogok gyakorlására pedig – a szerződés szerint eljárva – több gazdasági társaságot jelölt ki, akik a vételi jogaik gyakorlását írásban közölték a felperesekkel. A felperesek a vételi jog kijelöléséről, illetve annak gyakorlásáról szóló bejelentést tartalmazó postai küldeményeket – a posta többszöri értesítése ellenére – nem vették át, azt a posta „nem kereste” jelzéssel érkeztette vissza a feladókhoz.
A vételi jogok jogosultjai kérték az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjoguk bejegyzését, hivatkozva a vételi joggyakorlás folytán létrejött adásvételi szerződésekre. Az illetékes földhivatal az egyik kérelmező tulajdonjogát részben nem jogerősen bejegyezte, majd a bejegyzést érintő fellebbezések folytán a másodfokú közigazgatási eljárást az időközben megindult perre tekintettel felfüggesztette, míg további kérelmezők bejegyzés iránti kérelmét csak feljegyezte a tulajdoni lapokra (széljegyzés).
A felperesek többször módosított és pontosított keresetükben elsődlegestől negyedlegesig terjedő összetett, egymásra épülő kereseteket terjesztettek elő, amelyekben – egyebek mellett – kérték az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlését arra hivatkozva, hogy a „nem kereste” jelzéssel visszaküldött értesítésekre tekintettel a vételi jog gyakorlásával kapcsolatos kijelölésekről, illetve annak gyakorlásáról szóló értesítések nem hatályosultak, emiatt a vételi jog gyakorlása jogszerűtlen volt, adásvételi szerződéseket nem hozott létre.
A bíróság jogerős ítéletében a keresetek egy részét elutasította, a keresetek további részében a pert – időelőttiség okán – megszüntette.
A felperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések törlése iránti keresetek tekintetében a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a pert e kereseti kérelmek tekintetében megszüntette, míg a jogerős ítéletet egyebekben hatályában fenntartotta.
Indokolásában  – számos egyéb szempont mellett – kiemelte, helyesen értékelte a másodfokú bíróság a felperesek terhére a vételi jog gyakorlásával összefüggő értesítések átvételével kapcsolatos magatartásukat, tekintettel arra, hogy nem egyeztethető össze a feleket a szerződés teljesítése körében terhelő általános együttműködési kötelezettséggel, ezért előnyök szerzése érdekében nem hivatkozhat a kézbesítés szabálytalanságára az a fél, aki a másik szerződő fél jogszerű szerződéses nyilatkozata hatályosulását azzal próbálja akadályozni, hogy a postai küldeményt kifejezetten e célból nem veszi át.
A Kúria arra is rámutatott, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése iránti kereseti kérelem időelőtti, ha a per tárgyát képező, sérelmezett bejegyzés nem végleges hatályú (nem jogerős). Időelőtti kereset esetén a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról, illetve a per megszüntetéséről kell rendelkeznie a bíróságnak.

Budapest, 2020. június 4.

A Kúria Sajtótitkársága