Kúriai döntés a használati tilalom építési tevékenység körén túlra történő kiterjesztésének korlátozásáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 12.

Tájékoztató a Kfv.IV.38.014/2017/4. számú hozott kúriai döntésről. Felperes vallási egyesületi Központi Szervezet mint építtető a polgármesteri hivatal jegyzőjétől meglévő pinceszint–földszint–négyemeletes lapostetős irodaépület (vasbeton szerkezetű födémeiben nyílások, födémáttörések) kialakítására, valamint a födém egyes részeinek megerősítésére kapott jogerős építési engedélyt. A használatbavételi engedélyezési eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság az irodaépület használatbavételére az engedélyt nem adta meg, mivel a szakhatóság a használatbavételi engedély megadásához műszaki biztonsági szempontból nem járult hozzá. A jegyző kötelezte a felperest mint építtetőt, hogy a felújított irodaépület engedély nélküli használatát haladéktalanul szüntesse meg. A megtartott helyszíni szemlén ugyanis megállapításra került, hogy az épület egyes részeit (helyiségeit) használatbavételi engedély hiányában használatba vették. A fellebbezés folytán eljárt kormányhivatal az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes bírósági keresetében arra hivatkozott, hogy az épület használatbavételi engedéllyel már rendelkezik, nem új építésű. A felperes a közigazgatási határozatokban jogszabálysértésként jelölte meg, hogy bár az építési engedély kiadásakor az érintett munkálat építési engedély köteles volt, jelenleg már nem az. 
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az építéshatóság a konkrét esetben nem a felperes mint építtető és egyben tulajdonos által kérelmezett (az ügyfél kérelmére induló) használatbavételi eljárás keretében, hanem hivatalból indított (ex offíció), építésügyi hatósági kötelezési eljárás keretében rendelte el az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy az engedély nélküli használat miatti építésügyi hatósági kötelezésnek nincs határideje.
A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a korábban feltárt épületbiztonsági hibák kijavításra kerültek. Kifogásolta, hogy az építési engedéllyel nem érintett épületrészek használata is megtiltásra került az épület egészére vonatkozó tilalommal.

A felülvizsgálati kérelem nyomán eljárt Kúria szerint a használat megtiltására vonatkozó kötelezés összefüggésében a felperes érvelése helytálló, miszerint nem nyert igazolást a korlátozás kiterjedése, vagyis az, hogy az épület alapterület szerint töredékét (mindössze 3 %-át) igénybe vevő építési munka kapcsán miért az egész, folyamatosan használt épületet érinti a kötelezés. A kötelezés jogszerűsége ugyan önmagában vitathatatlan, azonban az épület területe összefüggésében a mértékre, amire az kihatással van, az alperes és a jogerős ítélet indokolása nem tért ki a szükséges részletezettséggel, és e tekintetben nem végezte el a szükséges bizonyítást. Építési kötelezés, a jogalapul szolgáló építési engedély külön rendelkezése hiányában, ugyanis jellemzően az építési tevékenység kiterjedése körében alkalmazható.

Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelemnek helyt adva, a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, ezen túlmenően az alperes határozatát – az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.

Budapest, 2019. március 12.

A Kúria Sajtótitkársága