Tájékoztató a Pfv.V.20.011/2019/5. számú egyedi ügyben.
A felperes 1.126.400 Euró és járulékai iránt terjesztett elő módosított keresetet az alperes ellen, amelyben a közöttük létrejött vállalkozási szerződésből az alperes elállása miatt bekövetkezett kára (elmaradt haszna) megtérítését kérte.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, kifogásként és viszontkeresetében hivatkozott a szerződés – több ok miatti – részleges érvénytelenségére, emellett állította, hogy a vállalkozási szerződéstől az abban kártérítési felelősség nélkül biztosított azonnali hatályú elállási jogával élve állt el, továbbá hivatkozott a szerződés egyik félnek sem felróható lehetetlenülésére is.
A másodfokú bíróság jogerős rész-, közbenső ítéletében az alperes ellenkérelmét, kifogásait és viszontkeresetét alaptalannak ítélte, továbbá a felperes kártérítési igénye jogalapjának fennálltát állapította meg.
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria rész-, és közbenső ítéletével a jogerős határozatot hatályában fenntartotta. Indokolásában – egyebek mellett – rámutatott, hogy nincs akadálya közbenső ítélet meghozatalának, ha az elmaradt haszon mint kár bekövetkezte a per adataiból – a felperes és a további ajánlattevő ajánlatából, a szerződés tartalmából, a felek korábbi gazdasági kapcsolatából és a felek perbeli nyilatkozataiból (kiemelten az alperes azon perbeli előadásából, amely szerint a szerződés teljesítése esetére maga is a felperes általi haszon realizálásából indult ki, sőt érvénytelenségi hivatkozásait részben erre alapította) – aggálytalanul megállapítható. A kár pontos összegének megállapításához azonban szakértői bizonyítás szükséges.
Budapest, 2019. április 4.
A Kúria Sajtótitkársága