A Kúria munkaügyi perben hozott határozatot, melyben a felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása mellett elmaradt munkabér, cafeteria, végkielégítés, valamint sérelemdíj megfizetését kérte

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. április 16.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül 2020. március 24-én elbírált Mfv.I.10.188/2019. számú ügyről munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei tárgyában.

A felperes 2013. október 1-től állt az alperes alkalmazásában. Munkaviszonyát az alperes 2015. szeptember 14-én kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg. Ennek indokolása szerint a  felperes nem kért engedélyt, és nem jelentette be a munkáltatónak, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaság a PBT tevékenységéhez szorosan kapcsolódó weblapot kíván üzemeltetni az interneten. E magatartása miatt súlyosan megrendült felperesben a munkáltató bizalma, ezért munkaviszonyának fenntartása lehetetlenné vált. A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása mellett elmaradt munkabér, cafeteria, végkielégítés, valamint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az alperes kereset szerinti marasztalását, másodlagosan az elsőfokú vagy a másodfokú eljárás megismétlését kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében – az MNB tv. 97. § (4) bekezdésének megsértését állítva – arra, hogy a PBT elnökének jóváhagyása hiányában az azonnali hatályú felmondás érvénytelen. A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, miszerint a törvényben szabályozott „jóváhagyás” célja, hogy az erre feljogosított személy vagy testület a számára elfogadhatatlan munkáltatói döntés végrehajtását megakadályozhassa. Jelen esetben ezen jogosultság a PBT elnökét illette. A tényállás szerint a PBT elnöke észlelte a felperes terhére rótt magatartást, annak kivizsgálását, majd a felperes jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetését kezdeményezte. Tanúvallomásában maga is úgy nyilatkozott, hogy „Én jóváhagytam, és ezen kívül magam is közöltem a felperessel a felmondást”. Ezen nyilatkozatot a személyzeti vezető is megerősítette. Az eljáró bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a jóváhagyás tekintetében nincs kötelező előírás annak írásbeliségére nézve. A másodfokú bíróság helyesen hivatkozott az Mt. 20. § (3) bekezdése alapján arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának nyilatkozata is utólagos jóváhagyásával pótolható, jelen esetben pedig a PBT elnöke azon magatartásával, hogy a vizsgálat után az azonnali hatályú felmondást kezdeményezte, annak megfogalmazásában közreműködött és az intézkedést maga adta át, egyértelműen kifejezte ahhoz való hozzájárulását. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy munkaköri leírás hiányában kizárt a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségszegés megállapítása. A felperes a munkaköri leírása nélkül is tudta mi a feladata, hiszen munkavégzését nem kifogásolta az alperes, továbbá tisztában volt az elnöki utasításban foglaltakkal, 2013. október 15-én nyilatkozatot is tett az összeférhetetlenségi szabályok tudomásulvételéről. A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy nem tudni, az azonnali hatályú felmondáson szereplő szignó kitől származott. A felperes kereseti kérelmében még egyáltalán nem hivatkozott erre, utóbb, az elsőfokú eljárást befejező tárgyaláson is azt állította, hogy nem igazolt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik az aláírás, szerinte „cégszerű aláírást kellett volna elnök úrnak prezentálni, amelyhez viszont az aláírási címpéldány összehasonlítása lett volna szükséges”. Az azonnali hatályú felmondás (mint minden írásbeli munkajogi jognyilatkozat) egyszerű okirat (2017. M.8), ebből következően az azonnali hatályú felmondáson nem volt szükség cégszerű aláírásra. Az MNB elnöke a per irataihoz csatoltan két alkalommal is elismerte, hogy a szignó tőle származik, az azonnali hatályú felmondásról pedig ő döntött a PBT elnökének előterjesztése alapján. Az iratok között több olyan is van, amelyen az MNB elnökének szignója található anélkül, hogy annak hitelességét bárki kétségbe vonta volna. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelemében, hogy az R. K. Kft. tagja volt, de személyes munkát itt nem végzett, ezért engedélykérési kötelezettsége sem állt fenn az alperestől. Mindezen állítással a peradatok ellentétesek. A bíróságok helyesen következtettek arra, hogy a domain regisztrációja a felpereshez volt köthető, ami az R. K. Kft-vel volt összefüggésbe hozható. Tanúvallomás szerint a honlap tartalma szakmailag jól kidolgozott volt. Az is bizonyított volt, hogy a honlapot üzemeltető R. K. Kft. szakembert nem vett igénybe annak működtetése során, amit az ügyvezető nyilatkozatában megerősített. A felperesnek az MNB tv. 154. § (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettsége volt, ennek bizonyítottan nem tett eleget, magatartása pedig az Mt. 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján azonnali hatályú felmondás jogszerű indoka lehetett. Az indokolásból világosan kitűnt a munkáltatói intézkedés alapja, illetve a bizalomvesztés ténye, így az Mt. 64. § (2) bekezdése sem sérült. A fentiek alapján a Kúria a másodfokú bíróság döntését a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, április 16.

A Kúria Sajtótitkársága