A felperes jegyző munkakörben állt közszolgálati jogviszonyban H. Polgármesteri Hivatallal. A megyei kormányhivatal 2015. január 1-jével kezdődő hatállyal kijelölte H. várost és T. községet, mint közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, egyúttal a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást pótolta. Határozatában többek között rendelkezett arról, hogy a közös önkormányzati hivatal székhely települése H. város és a hivatal székhelyén egy fő jegyző működik. H. város Önkormányzati Képviselő-testülete önkormányzati határozatában elfogadta H. polgármesteri hivatal megszüntető okiratát.
Az alperesnél 2015. január 1-jétől jegyzőként a felperes járt el egyedül, feladatai ellátásában nem történt változás, intézkedett a köztisztviselők jogutódlással történő továbbfoglalkoztatása érdekében. H. város polgármestere 2015. február 2-án kelt intézkedésével felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 249. § (1) bekezdése szerint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozva átszervezés okán.
A felperes keresete folytán eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes köztisztviselői jogviszonyának megszüntetése jogellenes volt, ezért az alperest átalány-kártérítés megfizetésére kötelezte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A Kttv. 249. § (1) bekezdésében rögzített feltétel megvalósult, miszerint a H. Polgármesteri Hivatal megszűnt és H. város Önkormányzata, valamint T. község Önkormányzata részvételével közös önkormányzati hivatal alakult 2015. január 1-jei hatállyal. Ez a körülmény a Kttv. 249. § (1) bekezdése alapján olyan átszervezésnek minősül, amely alapján sor kerülhet a jegyző közszolgálati jogviszonyának megszüntetésére. A törvény azonban nem minden további feltétel vizsgálata nélkül biztosít lehetőséget a korábbi hivatalban tevékenykedő jegyző jogviszonyának megszüntetésére, hanem rögzíti, hogy erre a Kttv. 63. § (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételek fennállása esetén kerülhet sor, vagyis akkor, ha átszervezés következtében a munkakör megszűnik. Ezért a Kttv. 249. § (1) bekezdése nem írja felül a Kttv. 63. § (1) bekezdés c) pontját, így az alperes kellő alap nélkül állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy önmagában a Kttv. 249. § (1) bekezdésében rögzített tényállás megvalósulása elegendő a jogszerű felmentéshez.
A közös önkormányzati hivatal alakulásakor nem maradt fenn annyi jegyző munkakör, amennyi település az önkormányzati hivatalhoz tartozik. Az alperes azonban a perbeli esetben nem vitatta azt a tényt, hogy a közös önkormányzati hivatalt fenntartó másik önkormányzat nem foglalkoztatott jegyző munkakörben senkit. A felperes 2015. január 1-től, azaz a közös önkormányzati hivatal megalakulásától kezdődően változatlanul ellátta a jegyzői munkakört, feladataiban nem történt változás, munkaköre tehát nem szűnt meg, így a Kttv. 63. § (1) bekezdés szerinti együttes törvényi feltétel nem valósult meg, a felmentésére jogellenesen került sor.
Budapest, 2016. október 19.
A Kúria Sajtótitkársága