A gyülekezési ügyekben is alkalmazandó általános közigazgatási rendtartás értelmében a hatóságnak az ügyfél jóhiszeműségét vélelmeznie kell. A jóhiszeműség vélelme – a büntetőeljárásból jól ismert ártatlanság vélelme kiterjesztéseként – azt jelenti, hogy az állam és a nevében eljáró hatóságok nem feltételezhetik ténybeli alap nélkül azt, hogy az ügyfél megtéveszti őket, jogellenes magatartásra készül vagy kifejezetten hazudik. Az utóbbiakat tények alapján a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság – vagy akár a bíróság – szubjektív meggyőződése, sejtése nem bizonyíték.
A Kúria Kgyk.VII.39.090/2025/8. számú határozata a meghozatalakor rendelkezésre álló bizonyítékokon alapult. Azokon a határozat meghozatalát követő események nem változtatnak. Ha az ügyfél valóban megsértette az őt védő, de egyben őt is kötelező jóhiszeműség követelményét, és rosszhiszeműen, a hatóságot megtévesztve járt el, ez a későbbi eljárásokban lesz értékelhető. A Kúria a határozatában egyébként felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a gyűlést a bejelentéstől eltérően úgy tartják meg, hogy a gyermekvédelmi előírásokat megszegő tiltott tartalom megjelenik, a jogsértés elhárítására a gyülekezési törvény a hatóság számára megfelelő eszközöket biztosít.
Budapest, 2025. október 06.
A Kúria Sajtó és Protokoll Osztálya