A felperes 2025. december 28-án bejelentést tett a gyülekezési hatósághoz, hogy 2026. január 6-án 16-19 óráig statikus gyűlést kíván tartani a budapesti Erzsébet hídon. Az alperes rendőrfőkapitányság – egyeztetést követően – előíró-korlátozó határozatot hozott, amelyben úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyűlést statikus jelleggel a Budapest V. kerület, Március 15. tér közterületen jogosult megtartani.
A felperes keresetet terjesztett elő alperes határozatával szemben, kérte annak megsemmisítését. A Kúria a keresetet elutasította. A Kúria megállapította, hogy a gyülekezési hatóság – a bekért, az adott időszakra eső – forgalmi adatokat is felhasználva jogszerűen döntött arról, hogy az Erzsébet híd teljes lezárása a gyűlésen részt nem vevők mozgásszabadságát aránytalanul korlátozná. A Kúria utalt arra, hogy egy olyan városban, mint Budapest, amely egy folyó két oldalán helyezkedik el, különös jelentősége van a hidak átjárhatóságának. A gyülekezési hatóság a híd teljes lezárása helyett három helyszínt is felajánlott a bejelentő részére, közöttük egy olyan lehetőséget, amellyel élve az Erzsébet hídon – annak teljes lezárása nélkül – átvonulhattak volna, azonban a bejelentő ezeket nem fogadta el. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a gyülekezési hatóság a konkuráló alapjogokat helyesen vetette össze, az alapjogkorlátozás szükségességi arányossági mércéjét nemcsak formálisan, hanem megfelelő indokokkal alátámasztva alkalmazta.
2026. január 5.