A Kúria közleménye az Európai Unió Bíróságának „Dunai-ügyben” hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 18.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2019. március 14-én ítéletet hozott a C-118/17. számú, úgynevezett „Dunai-ügyben”. A C-118. sz. ügyben a magyar bíróság arra kérdezett rá, hogy összhangban van-e az uniós joggal, ha egy tagállam törvényekkel úgy módosítja a kölcsönszerződések tartalmát, hogy azok érvényesek maradnak, és az árfolyamkockázatot továbbra is a fogyasztó viseli. A 2014. évi ún. devizahiteles törvények ugyanis kiküszöbölték az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból fakadó részleges érvénytelenséget az elszámolás előírásával.

Az Európai Unió Bírósága mostani ítéletében megállapította, hogy az ilyen nemzeti szabályozás nem ellentétes az akkor hatályos uniós fogyasztói irányelvvel (93/13/EGK irányelv). A kölcsönszerződések érvényben tartása ugyanis megfelel a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett azon célkitűzésnek, mely szerint a felek közötti egyensúly helyreállítására nem a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződés semmissé nyilvánítás útján, hanem a szerződés egésze érvényességének a lehetőség szerinti fenntartásával kell törekedni. 

Az Európai Unió Bírósága döntése szerint ugyanakkor az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége miatt a szerződés „megsemmisítését”, aminek következtében a fogyasztó mentesülne az árfolyamkockázat viselése alól.

A Kúria megítélése szerint azonban a magyar nemzeti szabályozás nem ilyen tartalmú, mert bár a 2014. évi XL. törvény (Dh2.tv.) 37. §-a az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé vagy határozathozatalig terjedő hatályossá nyilvánítását írja elő, ezek az érvénytelenségi jogkövetkezmények a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések esetében azzal az eredménnyel járnak, hogy a fogyasztó – ha az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés a Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontja, valamint az Európai Unió Bírósága C-51/17. számú ügyben ítéletében foglaltak szerint a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt tisztességtelen – a szerződés megkötésétől kezdődően mentesül az árfolyamkockázat viselése alól. A 2/2014. PJE határozat 1. pontjához kapcsolódóan a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása már 2015. november 9-10 napján olyan értelmezést fogadott el, amely szerint [a]bban az esetben, ha az adott szerződés tekintetében az 2/2014. PJE határozat 1. pontjának harmadik bekezdésében megjelölt okból teljesen érvénytelen, és ezért a fogyasztó az árfolyam-kockázat viselésére nem kötelezhető, a szerződés érvényessé vagy hatályossá nyilvánítása esetén a tartozás tőkeösszegének a ténylegesen folyósított forintösszeget kell tekinteni, …” [Emlékeztető, II. napirendi pont, A/II.1.1. pont – az Emlékeztető elérhető a Kúria honlapján, és megjelent a Kúriai Döntések – Bírósági határozatok 2016. évi 1. számában].

A Kúria elnöke által a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület jelenleg tovább vizsgálja azt a kérdést, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A Konzultatív Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele ezt követően várható.

A magyar bíróság arra is rákérdezett, hogy nem ellentétes-e az uniós jogszabályokkal az, ha egy tagállam legfelsőbb bírói szerve minden bíróságra kötelező ún. „polgári jogegységi határozatokkal” irányítja az eljáró bíróságok ítélkezési gyakorlatát.

Az Európai Unió Bírósága szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes az uniós joggal, feltéve, hogy az eljáró bíróságnak lehetősége van az uniós jogszabályok teljes érvényesülésének biztosítására, valamint arra, hogy a jogegységi határozatban kifejtettekkel kapcsolatban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál. A magyar bíróságok számára mindkét lehetőség nyitva áll, amint azt Európai Unió Bírósága is megállapította ítéletében [62. pont]

Budapest, 2019. március 18.

A Kúria Sajtótitkársága