A Kúria Közigazgatási- Munkaügyi Kollégiumának tanácsa határozatot hozott egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos ügyben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 25.

Tájékoztató a Kúria 2019. május 15-én, tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.498/2018. számú ügyéről sérelemdíj megfizetése tárgyában.

A döntés elvi tartalma: I. A fél az Egyenlő Bánásmód Hatóság diszkriminációt megállapító határozatával valószínűsítheti, hogy a munkaviszony létesítése során hátrány érte azon pályázókkal szemben, akik nem rendelkeznek védett tulajdonsággal. II. Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a félnek kell igazolnia, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között. Ennek megfelel, ha bizonyítja, hogy a jogviszony betöltése során a pályázó végzettségét, szakmai alkalmasságát, munkához való hozzáállását értékelte (Ebktv. 8. §, 19. §, 21. §, 22.§).

A felperes igazgatásszervező szakon kapta meg főiskolai oklevelét. A felperest az I. r. alperes közfoglalkoztatási szerződéssel 2013. december 30-tól 2014. február 28-ig terjedő határozott időre adminisztratív feladatok ellátására alkalmazta. A felperes 2014. augusztus 11-étől a II. r. alperes alkalmazásában állt 2014. október 31-ig tartó, határozott időre létesített közfoglalkoztatási szerződéssel, adminisztratív tevékenységet látott el. 2014. november 4-től 2015. február 28-ig segédmunkás munkakörben foglalkoztatta a II. r. alperes. A roma származású felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket fejenként 350.000 forint sérelemdíj megfizetésére az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának megállapítását, annak „megváltoztatását” és a kereseti kérelemnek megfelelő határozat meghozatalát kérte. Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján a munkáltató kötelezettsége bizonyítani, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között, azaz megtartotta az Ebktv. és az Mt. vonatkozó előírásait, vagy azt nem volt köteles megtartani. Jelen esetben a jogerős ítélet arra a következtetésre jutott, hogy a felperes sikerrel valószínűsítette a jogsérelmét. Az egyenlő bánásmód megsértése esetén érvényesülő kimentéses bizonyítás alapján azonban a munkáltató bizonyíthatta, hogy részéről nem valósult meg diszkrimináció, a felperessel szemben roma származása miatt nem alkalmazott hátrányt vagy megkülönböztetést. Ezen bizonyítási kötelezettségüknek az alperesek eleget tettek.  Az Ebktv. 21. § a) pontjában írtak megsértését arra tekintettel panaszolta a felperes, hogy állítása szerint a kormánytisztviselői jogviszony létesítésénél a kiválasztottak körébe nem tartozott roma származása miatt. A rendelkezésre álló bizonyítékok, különösen a tanúvallomások alapján azonban igazolást nyert, hogy a hivatalvezető a kiválasztás során a pályázók végzettségét, képzettségét, szakmai rátermettségét, munkához való hozzáállását is értékelte, és ennek megfelelően döntötte el, hogy a kormánytisztviselői jogviszony létesítésére ki a legmegfelelőbb. A meghallgatott roma származású tanúk sem állították, hogy az alpereseknél bármilyen megkülönböztetést tapasztaltak volna roma származásuk miatt. Önmagában pedig a tanúk elfogultsága nem állapítható meg azon az alapon, hogy a munkáltató alkalmazásában állnak, vagy álltak meghallgatásuk időpontjában (BH.1999.260.). Az eljáró bíróságok kifejtették, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata miért nem köti őket (Pp. 4. §) és azt is, hogy a tanúk vallomását miként értékelték, és abból milyen következtetésre jutottak. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, 2019. június 25.

A Kúria Sajtótitkársága