A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A pert keresetlevéllel kell megindítani, a keresetlevélben fel kell tüntetni (egyebek mellett) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet /Pp. 3.§ /1/-/2/ bekezdés, 121.§ /1/ bekezdés/.
A Pp. XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a bíróság a felülvizsgálni kért határozatok jogszerűségéről dönt a keresetlevélben foglaltak alapján. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani /Pp. 330.§ /2/ bekezdés/, mely határidő elmulasztása a Pp. 130.§ /1/ bekezdés h) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával jár.
A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni /Pp. 335/A.§ /1/ bekezdés/.
A Legfelsőbb Bíróság illetve a Kúria a 2/2011.(V.9.)KK véleményében, illetve számos eseti döntésében (KGD2014. 175., BH1998. 567.) kifejtette, hogy ha a felperes kereseti kérelmében csak eljárásjogi jogszabálysértés miatt támadja az alperesi határozatot, az első tárgyaláson az anyagi jogszabálysértés tekintetében előterjesztett kereseti kérelme elkésett, az tiltott kereset-kiterjesztésnek minősül.
A Pp. 335/A.§ /1/ bekezdése a közigazgatási perek specialitásaira hivatkozva megtiltja a kereset olyan jellegű kiterjesztését, mellyel a perindítási határidőn túl a közigazgatási határozat keresettel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezését akarja a felperes megtámadni.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy felperes a törvényes határidőn belül előterjesztett keresetében csak és kizárólag eljárási jogi jogszabálysértésre alapítottan támadta az adóhatározatokat.
A Kúria megállapította, hogy a felperes keresetét a törvényes határidőn belül csak és kizárólag eljárási jogszabálysértésre alapítottan terjesztette elő, így az anyagi jogszabályok alapján az elsőfokú bíróság az idézett jogszabályhelyek értelmében a szerződéseket már nem értékelhette, a tiltott kereset-kiterjesztést érdemben nem vizsgálhatta volna.
A rendelkezésre álló keret- és kölcsönszerződések egyértelműen tartalmazzák, amely tényt a felperes nem cáfolta meg, hogy felperes a magánszeméllyel megkötött kölcsönszerződéseiben egyrészt a magánszemélynek, másrészt kamatmentesen nyújtotta a kölcsönt. A kölcsönszerződésekben két fél, a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő szerepelt. Az Szja tv.-nek a kamatkedvezményből származó jövedelmet szabályozó 72.§ /1/ és /2/ bekezdéseinek nem tényállási eleme, hogy a kölcsönvevő mit kezd a kölcsön összegével, így e vonatkozásban az adóhatóságot további bizonyítási kötelezettség nem terhelte.
Az alperes azon tényt és körülményeit, hogy felperes a magánszemélynek kamatmentesen nyújtott kölcsönt, megfelelően tisztázta, vonatkozásában helytálló jogszabályt (Szja tv. 72.§ /1/ és /2/ bekezdése) alkalmazott, jogkövetkezményei is jogszerűek. A felperes eljárási jogszabálysértésre alapított keresete ezért nem alapos.
Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét a Pp. 275.§ /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és miután a döntéshez szükséges tények megállapíthatók voltak, a keresetet teljes körűen elutasította.
Budapest, 2015. június 30.
A Kúria Sajtótitkársága