A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 121.§ /1/ bekezdése szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, abban fel kell tüntetni többek között: [c) pont] az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; [e) pont] a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem).
A kereset a polgári per útján érvényesíthető alanyi jog védelmének elsődleges eszköze. A kereset elemei között különbséget kell tenni a kereset tárgya (Pp. 121.§ /1/ bekezdés c) pont), illetőleg tartalma (Pp. 121.§ /1/ bekezdés e) pont) között. Az érvényesíteni kívánt jog a kereset tárgya, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem a kereset tartalma. Az érvényesíteni kívánt jog megjelölésével egyidejűleg elő kell adni az alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, amelyeken a kereseti követelés alapul.
A közigazgatási perekben a Pp. általános szabályait: az I-XIV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Pp. XX. fejezetében foglalt eltérésekkel (Pp. 324.§ /1/ bekezdés).
A közigazgatási per tárgya a közigazgatási határozatok felülvizsgálata. A közigazgatási perben a felperes kérheti a felülvizsgálni kért határozat hatályon kívül helyezését, megváltoztatását (jogalakítási kereset), amely összefügg a bíróság döntési jogkörére vonatkozó szabállyal (Pp. 339.§).
A felperes keresetében megjelölte, hogy az alperes határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kéri (per tárgya), és meghatározta azt is, hogy elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését kéri (per tartalma). Közölte azt is a keresetében, hogy álláspontja szerint jogszabálysértő az alperes határozatának a külföldi (kereset 1. pontja), illetve a belföldi (kereset 4. pontja) magánszemély kölcsönével kapcsolatos része.
A felperes a belföldi és külföldi magánszemélyek kölcsöneivel kapcsolatos keresetrészeire vonatkozóan a per során, az első tárgyalást követően is tett előadást.
A Pp. 146.§ és 146/A.§-a rendelkezik a keresetváltoztatásról, amely gyűjtőfogalomba beletartozik minden olyan eset, amikor a felperes az eredeti keresetétől eltér. Keresetváltoztatás a kereset módosítása (az eredeti kereseti kérelem helyébe másik kereseti kérelem lép), annak személyi, tárgyi kiterjesztése (a felperes az eredeti kereseti kérelmét fenntartva, azt új kereseti kérelemmel egészíti ki). A Pp. 146.§ /5/ bekezdése alapján azonban nem keresetváltoztatás az, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja.
A Pp. XX. fejezete a 335/A.§-ban a keresetváltoztatásra speciális szabályokat tartalmaz. Az /1/ bekezdés szerint felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló - a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető - rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. A /2/ bekezdés értelmében az /1/ bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse.
A Legfelsőbb Bíróság a 2/2011.(V.9.)KK véleményében kifejezetten közigazgatási perben a kereseti kérelemhez kötöttséget és a keresetváltoztatást értelmezte, kifejtve, hogy „a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felperes által megjelölt jogszabálysértés szabja meg a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a bíróság a közigazgatási határozatot felülvizsgálhatja. Ha a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértést nem állapítja meg, más - a megjelölttől érdemben eltérő - jogszabálysértésre a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását nem alapíthatja.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata nem teljes körű, annak irányát a felperes által hivatkozott jogszabálysértés jelöli ki. Hiába találná a bíróság más okból jogszabálysértőnek az alperesi határozatot, arra nem alapíthatja a döntését. (Ez természetesen nem vonatkozik a hivatalból észlelendő jogszabálysértésekre.)
A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási határozat felülvizsgálatára, hanem a felperes meghatározott irányú felülvizsgálatot kér. Nem lehet tehát a kereset korlátait a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni.
A felperes a jogszabálysértés körében konkrét jogszabályi rendelkezés megsértését is megjelölheti, ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez a megjelöléshez kötve van a bíróság. Nem akadálya a felülvizsgálatnak az, ha a fél a keresetlevélben nem jelöli meg azt a konkrét jogszabályhelyet, amelyre a keresetet alapítja, de keresetéből a kifogásolt jogszabálysértés egyértelműen megállapítható. A közigazgatási perekben is érvényesül az az elv, amely szerint a kérelmeket, nyilatkozatokat tartalmuk szerint kell elbírálni.
A keresetváltoztatás vonatkozásában a Pp. 335/A.§ /1/ bekezdése szerint a keresetet az első tárgyaláson lehet megváltoztatni.
A felperes tehát a meghatározott irányú kereseti kérelmén belül más jogszabálysértésre is hivatkozhat. Az alperesi határozatnak a keresetben nem támadott - elkülöníthető - részére már nem lehet a keresetet kiterjeszteni, ha a Pp. 330.§-ának /2/ bekezdésében és a Ket. 109.§-ának /1/ bekezdésében meghatározott 30 napos perindítási határidő már eltelt.”
Az alperes rendelkezése és így a kereset egy adóévre: 2007-re, kettő adónemre: szja-ra és eho-ra vonatkozott, és a felperes konkrétan meghatározta, hogy mely hatósági megállapításokat - közöttük a belföldi és külföldi magánszemélyek kölcsöneivel kapcsolatos határozatrészeket - vitatja.
E két kölcsönnel kapcsolatos keresetrészeit (hogy a hatóság jogsértő módon nem fogadta el bevételként a kölcsönösszegeket) a felperes nem módosította (az eredeti kereseti kérelme helyébe nem léptetett másik kereseti kérelmet), új kereseti kérelemmel nem egészítette ki, és nem terjesztette ki más határozatrészre. A Legfelsőbb Bíróság 2/2011.(V.9.)KK véleménye kifejezetten tartalmazza, hogy felperes a meghatározott irányú kereseti kérelmén belül más jogszabálysértésre is hivatkozhat, a Pp. 146.§ /5/ bekezdése pedig azt írja elő, hogy nem keresetváltoztatás az, ha felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja.
A Kúria azt állapította meg, hogy a belföldi és külföldi magánszemélyek kölcsöneivel kapcsolatos határozatrészeket támadó, meghatározott irányú kereseti kérelmén a felperes a második tárgyaláson nem változtatott, e keresetrészeken belül újabb tényekre, más jogszabálysértésre hivatkozása nem „tiltott keresetfelemelés”.
Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A belföldi és külföldi magánszemélyek kölcsöneivel kapcsolatos határozatrészeket támadó keresetrészeket az elsőfokú bíróságnak teljes körűen el kell bírálnia.
Budapest, 2016. március 7.
A Kúria Sajtótitkársága