A Kúria illetékes tanácsa kisajátítással kapcsolatos ügyben hozott határozatot

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. november 6.

Tájékoztató a Kfv. VI.37.720/2018/6 számú jelentős ügyben.

Kisajátítási kártalanítás szempontjából az ingatlanon fennálló jog jogosultja alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultat kell érteni.
Az ingatlan tulajdonosával kötött haszonbérleti megállapodás alapján a haszonbérlőt kisajátítási kártalanítás nem illeti meg.

A szántó művelési ágú ingatlan meghatározott tulajdoni hányadára 2021. október 1. napjáig terjedő időre haszonbérleti szerződést kötöttek, a szerződést a földhasználati nyilvántartásba bejegyezték. A Kormányhivatal alperes határozatával elrendelte a földterület részleges kisajátítását, és egyebek mellett arra kötelezte a felperest, hogy fizessen a tulajdonosnak, valamint a haszonbérlőnek kártalanítást.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 8. § (1), (3), (6) és (8) bekezdéseire, 9. § (1) bekezdésére, 23. § (1) bekezdés d) pontjára, valamint a Kstv. módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvényhez fűzött törvényi indokolás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a haszonbérleti jog megszűnése miatt a haszonbérlőnek is jár kártalanítás.
A Kúria felülvizsgálati ítéletével a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a közigazgatási határozatot megváltoztatta oly módon, hogy a földhasználó részére kártalanítást megállapító és annak kifizetését elrendelő rendelkezéseket mellőzte.

Indokolásában kifejtette, hogy a polgári jogi értelemben vett tulajdonost főszabályként megilleti a birtoklás, a használat és hasznosítás, valamint a rendelkezés joga. A tulajdonjog egyes részjogosítványainak viszonylagos önállósága van, amelyek a tulajdonos szempontjából dologi terhet jelentenek, mert a tulajdonjog változásától függetlenül, önállósult részjogosítványként terheli az ingatlant. Az ingatlanon a tulajdonváltozástól függetlenül csak azok a jogok maradnak fenn, amelyeket törvény kifejezetten ilyenként nevesít. Ezeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16. §-a tartalmazza.

Ha a kisajátított ingatlan tulajdonosát nem illeti meg korlátlanul a tulajdonjog – mert azon törvény által elismert, a mindenkori tulajdonossal szemben teherként fennálló, a tulajdonos változása esetén is fennmaradó jog van –, akkor a teljes kártalanítás úgy valósul meg, hogy azt a jogosítványaiban részben korlátozott tulajdonos, és a tulajdonjogot korlátozó, az ingatlanon fennálló jog jogosultja együttesen kapja meg.

A haszonbérlő kára nem közvetlenül a kisajátításból fakad, ő a kisajátításhoz áttételesen, a tulajdonoson keresztül kapcsolódik. A haszonbérlő a tulajdonossal kötelmi jellegű jogviszonyban áll, nem élvez az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben jogvédelmet, joga az ingatlan tulajdonosának változása esetén nem marad fenn, ezért e jog az ingatlan-nyilvántartásban nem is szerepelnek. Az ilyen jog jogosultját ért kár esetén a kötelmi jog szabályai szerint elszámolásnak van helye a tulajdonossal, de őt a Kstv. 9. § (1) bekezdése alapján kártalanítás nem illeti meg.

Budapest, 2019. november 6.

A Kúria Sajtótitkársága