A Kúria illetékes tanácsa határozatot hozott szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti ügyben

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. április 15.

Tájékoztató a Pfv.VI.21.003/2019. számú, szerződés érvénytelenségének a megállapítása és egyebek iránti egyedi ügyben.
 
A 2004-ben indult perben a felperesek keresete jogerős részítélettel elutasításra került. A felperesek, illetve jogelődeik azonban 1998-ban meg kívánták osztani a perrel érintett ingatlanokat úgy, hogy azokból négy, önálló ingatlant alakítsanak ki. A telekalakítást megelőzően a kialakítandó ingatlanok egyikét eladták a IV-VI. rendű alperesek, illetve jogelődeik részére. A telekalakítás meghiúsult, az alperesek nem tudtak tulajdont szerezni a megvásárolt ingatlanon annak ellenére, hogy a szerződés megkötésekor a teljes vételárat  kifizették és a szerződés szerint megvásárolt területet birtokba vették és arra lakóházat építettek. Az ingatlannak ezt a részét azóta is birtokolják, használják. A perben ezért a IV-VI. rendű alperesek viszontkeresetet terjesztettek elő és módosított viszontkeresetükben természetbeni kártérítésként – az adásvételi szerződésnek megfelelő arányban – a tulajdonjoguk megállapítását kérték a felperesek ingatlanán.

A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet, amelyben természetbeni kártérítésként a bíróság annak tűrésére kötelezte a felpereseket, hogy a IV-VI. rendű alperesek tulajdonjogát az ingatlanuk adott tulajdoni illetőségére az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A Kúria megállapította, hogy az 1998-as adásvételi szerződés megfelelt az ingatlan átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú Polgári Elvi Döntés előírásainak és nem volt tiltott, hogy a felek olyan dologra kössenek adásvételi szerződést, amely a szerződés megkötésének időpontjában még nem, vagy nem olyan módon állt az eladók tulajdonában, mint ahogyan a szerződést megkötötték. A felek közt tehát az adásvételi szerződés érvényesen létrejött és annak alapján az eladókat jogszavatosság terhelte a tulajdonjog átruházásáért, azért, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező önálló ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba feltüntessék és azon a vevők tulajdonjogot szerezhessenek. Az eladók az adásvételi szerződést megszegték, annak teljesítése az ő hibájukból hiúsult meg, így kötelesek az ebből eredő károk megtérítésére. Tekintettel arra, hogy a vevők, illetve jogutódaik az adásvétel természetben rendelkezésre álló tárgyát birtokba vették, arra lakóépületet emeltek és azt azóta is használják, a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolták.

Budapest, 2020. április 15.

A Kúria Sajtótitkársága