A Kúria határozatot hozott a Sztrájktörvény alapján indult nem peres eljárás tárgyában

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2020. május 11.

Tájékoztató a Kúria Mpk.X.10.303/2019/4. számú ügyben hozott döntéséről, melynek elvi tartalma: a Sztrájktv. nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a Sztrájktv. 2. §-a alapján folytatott egyeztető eljárásnak ezért magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is.

A kérelmező szakszervezet 2019. január 11-én sztrájk bizottságot alakított és közzé tette sztrájk követeléseit. A kérelmező és a kormány által kijelölt képviselők között 2019. márciusában és áprilisában több egyeztetés is volt, amelyeken a feleknek nem sikerült megállapodniuk. A kérelmező szakszervezet és a kérelmezett munkáltatói központok között egyeztetésre nem került sor. 2019. május 1-jén a kérelmező 2019. május 29. napjára sztrájkot hirdetett és erről 2019. május 3-án kelt levelében tájékoztatta a tárgyaló delegációt.

 A kérelmező 2019. május 7-én megküldte a kérelmezett munkáltatók részére a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében tett javaslatát. A kérelmezettek saját javaslatot nem fogalmaztak meg.

A kérelmező kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezetteknél a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei az általa a kérelmezettekhez elküldött javaslatnak megfelelő tartalmú. Kérelmét a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájktv.) 4. § (3) bekezdésére alapította.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú végzés megváltoztatását és a kérelmező kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte.

A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

A Sztrájktv. 1. § (3) bekezdése értelmében a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatónak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A jogerős végzés helytálló indokolást tartalmaz arra nézve, miszerint ezen rendelkezésből nem következik az a kérelmezői álláspont, hogy a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről kizárólag a munkáltatóval folytatható egyeztetés, illetve köthető megállapodás, minden esetben az adott tényállás függvényében kell meghatározni a kérelmezett (kérelmezettek) személyét.

A másodfokú bíróság helytállóan emelte ki és jogszabálysértés nélkül értékelte az adott ügyben a döntéshez szükséges lényeges körülményeket, így azt, hogy a kérelmező által megfogalmazott sztrájkkövetelések, melyek közül a kérelmező 2019. május 3-án írt levelében már csak négyet tartott fenn, egyértelműen jogalkotási kérdések, törvények módosítására irányult. Az egyeztetéseket a kérelmező szakszervezet a Sztrájktv. 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti képviselővel folytatta, egyeztetés a kérelmező és a kérelmezett központok, mint munkáltatók között nem folytak, a tervezett sztrájk országos demonstrációként került meghirdetésre.

A Kúria a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló 1/2013. (IV.8.) KMK vélemény I. pontjához fűzött indokolás szerint azok az érdekek, amelyeket a munkavállalók a sztrájkjog gyakorlásával védelmezhetnek, nem csak kedvezőbb munkafeltételekre vagy foglalkoztatási jellegű kollektív igényekre irányulhatnak, hanem a munkavállalókat közvetlenül érintő gazdasági és szociálpolitikai, valamint munkaügyi problémák megoldására is.

A sztrájkjog gyakorlása, mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltott törvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható, a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, jogvitáknak nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses, vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra nem szűkíthető. Ez az értelmezés következik a Sztrájktv. 2. § (2) bekezdésében foglaltakból.

A KMK vélemény II/1. pontjához fűzött indokolás szerint törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni.
A Sztrájktv. 4. § (3) bekezdése iránti eljárás a sztrájkot megelőző egyeztetésben résztvevő ellenérdekű felek bármelyikének kérelmére indul.

Az előzőekből is következően a törvény nem tesz különbséget az egyeztető eljárások tartalma alapján a lehetséges felek között, a Sztrájktv. 2. §-a szerint folytatott egyeztető eljárásnak magában kell foglalnia a 4. § (3) bekezdése szerinti egyeztetést és megállapodást is. Ezért ennek meghiúsulása esetén is irányadónak kell tekinteni a KMK vélemény IV. pontjában foglaltakat, a törvény szerinti nemperes eljárásban kérelmezői, illetve kérelmezetti oldalon a Kormány vehet részt, ezért az eljárt bíróságok által levont jogkövetkeztetés nem jogszabálysértő.
A sztrájk a munkavállalói nyomásgyakorlás egyik végső eszköze. A tervezett nyomásgyakorlás csak akkor lehet észszerű, ha a sztrájkot kezdeményező fél a sztrájkköveteléseket teljesíteni képes féllel egyeztet és állapodik meg a törvény által meghatározott kérdésekben. Ez esetben tartható meg a sztrájk a Sztrájktv. 2. § (1) bekezdése és 4. § (3) bekezdése alapján.

Budapest, 2020. május 11.

A Kúria Sajtótitkársága