A Kúria határozatot hozott munkáltató egészségsértése miatti kártérítés tárgyában

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. július 9.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. június 17-én tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.521/2018. számú jelentős ügyről.

A döntés elvi tartalma: I. A bíróságok tájékoztatási kötelezettsége és a feleket terhelő bizonyítási szabályok figyelembevételével kell állást foglalni arról, hogy a munkavállaló betegségének munkaviszonnyal való összefüggése nagymértékben valószínűsíthető-e, továbbá megállapítható-e, hogy a kárt a munkáltató működésével összefüggésben szenvedte el.
II. Ennek során kiemelten kell értékelni a konkrét munkafeladatokhoz tartozó munkavédelmi előírásokat, a védőeszközök biztosítását és mindezek használatának ellenőrzését.

A felperes korábban különböző munkáltatóknál fényezőként, majd 1997. június 15-től az alperesnél festőként állt munkaviszonyban. 2013-ban szájfenéki tumort és nyaki nyirokcsomó áttétet diagnosztizáltak nála, 2013. július 15-ei operáció során nyelvét eltávolították. Az ÁNTSZ megállapította, hogy a felperes megbetegedése és 35 évi fényező, festő munkakörben elszenvedett multiplex vegyi anyag expozíciója között az ok-okozati összefüggés nem zárható ki. Erre tekintettel a Kormányhivatal megállapította, hogy a felperes megbetegedése foglalkozási megbetegedés. A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését, az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelően a keresetnek történő helyt adást kérte. Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Jelen perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes megbetegedése és az alperesnél 16 éven át végzett tevékenysége között fennáll-e az okozati összefüggés, így a munkáltatót terheli-e kártérítési kötelezettség. A csatolt orvosszakértői vélemény szerint nem volt kétséget kizáróan igazolható az okozati összefüggés a felperes megbetegedése és az alperesnél fennálló munkavégzés között, de az nem is zárható ki. A szakvélemény azt is rögzítette, hogy a vegyi anyagok nem voltak rákkeltő besorolásúak, azonban ezek némelyike csekély mértékben, de tartalmazott rákkeltőnek minősülő összetevőt. A vélemény azt is tartalmazta, hogy az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének   jelentése szerint a festő munkakörben dolgozók esetében a tüdő és hólyagtumor lehetősége valószínűbb. A jogvita eldöntése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 51. § (4) bekezdése, amely szerint a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ezen jogszabályhely betartását az eljárás során nem vizsgálták, és nem értékelték a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 42. § b) pontját sem. A perben nem vizsgálták, hogy a munkavégzés ezen előírásoknak megfelelt-e. Fentiekre figyelemmel a felperes alappal sérelmezte, hogy a bíróságok a szakértői vélemény kiegészítését nem tartották szükségesnek, ez által pedig az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére a tényállás tisztázásának lehetőségétől elzárták [Pp. 141. § (2) bekezdés; Pp. 177. § (1) bekezdés]. A kifejtettek miatt a bizonyítási kötelezettség, valamint a bíróság erre irányuló tájékoztatási kötelezettsége szabályainak figyelembevételével a tényállást a fentiek szerint ki kell egészíteni (igazságügyi szakértői vélemény, munkavédelmi szabályok, ezek betartásának tényleges ellenőrzése, konkrét munkafeladatok, védőeszközök biztosítása). A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította a Pp. 275. § (4) bekezdése értelmében.

Budapest, 2019. július 9.

A Kúria Sajtótitkársága