Tájékoztató a Pfv.V.20.021/2018/7. számú egyedi ügyről.
A K-G Kft. földgázkereskedő engedményeseként eljáró felperes módosított keresetében az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 134.074.211 forint kártérítés megfizetésére azzal, hogy a kár 94.485.211 forint erejéig az F Zrt. részére megfizetett rendszerhasználati díjból, 39.589.000 erejéig a D Kft.-nek kifizetett díjból tevődik össze. Kérte továbbá a földgáz-elosztó I. rendű alperes kötelezését az óvadéki szerződés és a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban. új Ptk.) 5:138. § (2) bekezdése alapján 11.000.000 forint óvadék visszafizetésére ennek kamataival együtt. Kérte kötelezni a felhasználási hely tulajdonosaként eljárt II. rendű alperest kártérítés címén 1.456.932,45 USD és késedelmi kamata megfizetésére arra hivatkozással, hogy ilyen összegű kötbért kellett fizetnie az E-T GmgH-val kötött szerződés megszegése (alul vételezés) miatt.
A felperes az I. rendű alperes károkozó magatartásaként azt jelölte meg, hogy „szabálytalan” ügyfélcserét hajtott végre, jogszabálysértő módon járt el, megfosztotta a földgázrendszerhez való hozzáféréstől. A kereset jogalapjaként a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség új Ptk. 6:143. §-ában foglalt rendelkezésére hivatkozott. A II. rendű alperes károkozó magatartásaként azt jelölte meg, hogy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) végrehajtási rendelete, a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Get.Vhr.) 75. § (6) bekezdésének megsértésével nem lépett be az A-N Kft. és a K-G Kft. közötti földgáz-kereskedelmi szerződésbe. A kereset jogalapjaként a szerződésen kívüli károkozás új Ptk. 6:519. §-ában foglalt rendelkezésére hivatkozott.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes állította, hogy az ügyfélcsere végrehajtása során a jogszabályok rendelkezései szerint járt el. Az óvadék visszafizetésére nem köteles tekintettel arra, hogy a K-G Kft. a rendszerhasználati szerződést nem mondta fel. A II. rendű alperes vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét. Az volt a jogi álláspontja, hogy választási lehetősége volt, a rendszerhasználati vagy a földgáz-kereskedelmi szerződésbe lépjen be, és e jogszabályi lehetőséggel élve az I. rendű alperessel kötött rendszerhasználati szerződésbe lépett be.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott ítéletével a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.000.000 forintot és késedelmi kamatát. Az I. rendű alperessel szemben a keresetet ezt meghaladóan tekintette elutasítottnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indokolásában kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és erre is figyelemmel egyetértett a kártérítési kereset elutasításával, az óvadék visszafizetése iránti keresetet azonban alaposnak találta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a II. rendű alperes és az A-N Kft. mint a felhasználási hely bérlője között létrejött vállalkozási szerződés felmondása folytán az A-N Kft.-t a tulajdonos jogán megillető kapacitáslekötési jog visszaszállt a II. rendű alperesre. Az A-N Kft. ettől fogva nem volt a felhasználási hely Get. 75. § (3) bekezdése szerinti használója. Az elsőfokú bíróság azt is helyesen állapította meg, hogy az A-N Kft. és a K-G Kft. közötti földgáz-értékesítési szerződés is megszűnt a teljesítés lehetetlenné válása miatt (új Ptk. 6:179. §). A perben azt kellett vizsgálni, hogy az I. rendű alperes követett-e el a K-G Kft.-vel szemben szerződésszegést, jogos ok nélkül tagadta-e meg a teljesítést. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy szerződésszegés hiányában az I. rendű alperes kártérítés fizetésére sem kötelezhető. A II. rendű alperessel szembeni kártérítési kereset azon alapult, hogy a felhasználási hely tulajdonosaként jogszabályi kötelezettsége ellenére nem lépett be a K-G Kft. és az A-N Kft. között fennállt földgáz-értékesítési szerződésbe, emiatt rendszerhasználattal kapcsolatos plusz költségei merültek fel. E kereseti követeléssel összefüggésben a Get.Vhr. 75. § (6) bekezdésének értelmezése körében volt vita a felek között. A másodfokú bíróság sem a felek, sem az elsőfokú bíróság jogértelmezésével nem értett egyet. Hangsúlyozta: nem a földgázkereskedők, hanem csupán az általuk lekötött kapacitás számára kíván védelmet nyújtani a jogszabály annak érdekében, hogy a felhasználási hely tulajdonosa a lekötött kapacitáshoz hozzájusson. A Get.Vhr. 75. § (6) bekezdésében a jogalkotó két tényhelyzetre kívánt szabályt alkotni, és a konkrét tényhelyzettől függően kell a felhasználónak egyik vagy másik szerződésbe belépnie. A II. rendű alperesnek az volt a kötelessége, hogy a korábbi felhasználó földgáz-kereskedője által lekötött kapacitást igénybe vegye a rendszerhasználati szerződés korábbi jogosultja, a gázkereskedő helyére „belépve”. A „belépés” fogalom a kötelmi jog fogalomrendszerében nem értelmezhető, nem teremt sem szerződéskötési kötelezettséget sem generális vagy szinguláris jogutódlást, és nem eredményezi azt sem, hogy a megszűnt jogcímű felhasználó helyett a felhasználási hely tulajdonosa válik a korábbi kereskedelmi szerződés alanyává. A II. rendű alperes sem szerződést nem szegett, sem szerződésen kívüli károkozó magatartást nem tanúsított, ezért nem felel az 1.456.932,45 USD kárért. A felperes által megtéríteni kért kár abból ered, hogy a lekötött kapacitások átadását a II. rendű alperes nevében fellépő földgázkereskedő részére a felperesi jogelőd, a K-G Kft. megtagadta. A kár kizárólag saját magatartásának következménye, azt nem a II. rendű alperes okozta. A 134.074.211 forint megfizetésére irányuló keresete ezért alaptalan.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetnek teljes egészében helyt adó határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkét, az új Ptk. 5:132. §-át, 6:143. §-át, 6:179. § (1) bekezdését, 6:519. §-át, 6:522. § (1), (2) bekezdését, a régi Pp. 1. §-át, 2. § (4) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 206. §-át, 221. § (1) bekezdését, 252. § (2) bekezdését, a 2005. évi XVIII. törvény 6. § (1) bekezdését, a Get. 31/A-C. §-ait, 70/B. §-át, 72. § (7), (8) bekezdését, 76. § (4) bekezdését, 110. §-át, a Get.Vhr. 26/B. § (3) bekezdését, 75. § (5)-(8) bekezdéseit, 76. § (2) bekezdését, az 1. számú melléklet 8. pontját, az ÜKSZ 8.4. pontját, XX. számú mellékletét.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2019. március 28.
A Kúria Sajtótitkársága