A Kúria határozatot hozott fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése tárgyában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 12.

Tájékoztató az Mfv.II.10.360/2018/6. szám alatt folyamatban volt ügyről.
A döntés elvi tartalma:
I. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétségről tudomást szerez, mivel ő jogosult dönteni arról, hogy az adott kötelezettségszegés miatt megindítja-e az eljárást vagy sem.
II. A NAVtv. egyértelműen elkülöníti a fegyelmi eljárás megindításának és a fegyelmi eljárás megindulásának a fogalmát. A fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló három hónapos határidő a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozik, míg a NAVtv. 33/R. §-ában foglalt határidő a fegyelmi eljárás megindulására vonatkozik.
A felperes vám és pénzügyőri ügyintéző beosztásban állt az alperes alkalmazásában. A vezetői ellenőrzés során feltárt körülményekre figyelemmel 2017. január 23-án a munkáltató a vámellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértése miatt fegyelmi eljárást indított vele szemben, majd a fizetési fokozatban való előrelépés várakozási idejének meghosszabbítása két évig terjedő időre fegyelmi büntetéssel sújtotta. Határozatát azzal indokolta, hogy a térfigyelő rendszer által rögzített kamerafelvételek megtekintetésével 2016. október 21-én ellenőrzést tartottak, amely során megállapították, hogy a felperes 2016. október 14-én kötelezettségét megszegte munkavégzése során.
A felperes keresetében a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozva, hogy az ellenőrzést végző közvetlen felettese 2016. október 21-én fedezte fel a terhére rótt cselekményt, a fegyelmi jogkör gyakorlója azonban csak 2017. január 23-án, a három hónapos szubjektív határidőn túl indította meg vele szemben a fegyelmi eljárást, így az elkésett, de érdemben is vitatta a terhére rótt kötelezettségszegés elkövetését.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a fegyelmi eljárás megindítására a jogszabályban előírt határidőn belül került sor, s a felperes elkövette a terhére rótt cselekményt.
Az elsőfokú bíróság hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot figyelemmel arra, hogy a munkáltató elkésetten indította meg a fegyelmi eljárást, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felperes közvetlen felettese 2016. október 21-én tárta fel a felperes azon cselekményét, amely a fegyelmi eljárás tárgyát képezte és erről a munkáltatói jogkör gyakorlója kiadmányozási jogkörrel felruházott helyettese 2016. október 25-én szerzett tudomást, azután haladéktalanul tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorlóját az eseményről.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.) 33/P. § (1) bekezdése szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés óta három hónap eltelt. Az egységes bírói gyakorlat szerint a fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétségről tudomást szerez, mivel ő jogosult dönteni arról, hogy az adott kötelezettségszegés miatt megindítja-e az eljárást vagy sem.
Ennek megfelelően nem annak van jelentősége, hogy a munkáltatónak az intézkedésre nem jogosult valamely alkalmazottja mikor jut olyan ismeretek birtokába, hogy valamely alkalmazott fegyelemsértést követett-e el vagy sem, hanem annak a körülménynek, hogy az eljárás megindítására jogosult személy a jogszabályban rögzített határidőben döntsön az eljárás megindításáról.
A perbeli esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. október 25-én szerzett tudomást a felperes cselekményéről és a három hónapos szubjektív határidőn belül, 2017. január 23-án kelt irattal indította meg a felperessel szemben a fegyelmi eljárást, így az nem késett el. A NAVtv. elkülöníti a fegyelmi eljárás megindításának és a fegyelmi eljárás megindulásának a fogalmát. A fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló három hónapos határidő a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozik, melyet a munkáltató betartott. A másodfokú bíróság által említett, a NAVtv. 33/R. §-ában foglalt határidő a fegyelmi eljárás megindulására vonatkozik, melynek azért van jelentősége, hogy ettől a naptól kell számítani a fegyelmi eljárásban irányadó határidőt.
Ez alapján megállapítható volt, hogy a fegyelmi eljárás a NAVtv. 33/P. § (1) bekezdésében rögzített határidőn belül került megindításra, így az eljárt bíróságok kellő alap nélkül mellőzték a fegyelmi határozat érdemi vizsgálatát.

Budapest, 2019. március 12.

A Kúria Sajtótitkársága