A Kúria határozatot hozott falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatással kapcsolatos mintaperben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. március 12.

Tájékoztató Kfv.IV.35.496/2018. számú hozott kúriai határozatról.
A Kúriára több mint tíz ügy érkezett az önkormányzatok részére nyújtott falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatással kapcsolatos állami támogatás visszakövetelése tárgyában. A hasonló tényállások szerint az önkormányzatok a falugondnoki (tanyagondnoki) szolgáltatást nyújtották, egyéb jogszabályi kötelezettségeiknek is eleget tettek, azonban később jelentették be a nyilvántartásba, hogy a szolgáltatást már más gépjárművel látják el. Ezekben az ügyekben a kincstár a támogatás visszafizetésre kötelezte az önkormányzatokat arra időszak, amikor nem azon gépjármű adatai szerepeltek a nyilvántartásban, amelyekkel a szolgáltatást ellátták. A bíróságok különböző döntéseket hoztak: voltak olyan bíróságok, amelyek a keresetet elutasították, más bíróságok a közigazgatási határozatok megsemmisítették új eljárásra kötelezés nélkül, míg más bíróságok a hatóságot új eljárásra kötelezték.

A bírósági döntéseket felülvizsgáló Kúria a következőket állapította meg:
1) A kincstár vizsgálhatta a falugondnoki szolgáltatás azon adminisztratív – jogszabályban is előírt – feltételét, hogy a szolgáltatáshoz használt gépjármű gyártmányának, típusának és rendszámának szerepelni kell a szolgáltatói nyilvántartásban.
2)  Mivel jogszabály írja elő, hogy ezen adatoknak szerepelni kell a nyilvántartásban, ezért a változás megfelelő időben történő bejelentésének elmulasztása jogszabálysértést valósít meg.
3) Mindezek mellett – pusztán e szabály megsértése miatt – aránytalan az adott időszakra vonatkozó támogatás egészének visszakövetelése.

A Kúria szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes ügyintézéshez való jogból is következik, hogy a hatóságnak nem a támogatás egészét kell visszafizettetni. A Kúria kifejtette, hogy az alaptörvényi kötelezések – így a 28. cikk – a közigazgatási perben eljáró bírót arra kötelezik, hogy a nyilvánvaló alaptörvényi összefüggéseket vegye figyelembe akkor is, ha alaptörvényi hivatkozást a beadványok nem tartalmaznak. Kifejtette továbbá, hogy az önkormányzatok ebben az ügytípusban – mivel az önkormányzat mint felperes szolgáltatásszervezőként vesz részt, illetve nem a közhatalmi jogosítványai védelmében lép fel, ezért – hivatkozhat a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére.

Budapest, 2019. március 12.

A Kúria Sajtótitkársága