A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezéseinek félreértelmezésén alapuló és súlyos tárgyi tévedéseket tartalmazó cikkek jelentek meg a sajtóban a Kúria elnökhelyetteseinek kinevezését érintően.
Nem újdonság az a törvényi szabály, hogy a Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja, és ennek gyakorlati alkalmazása sem új: 2020-ban és 2021-ben is elnökhelyettes vezette a Kúria Büntető és Polgári Kollégiumát. Ezt akkor senki sem kifogásolta. A Polgári Kollégiumot jelenleg is ugyanaz az elnökhelyettes vezeti.
A törvény alapján a Kúria elnökhelyettesi tisztségét pályázat útján kell betölteni. A 2024-ben kiírt két – büntető, illetve közigazgatási szakági – elnökhelyettesi pályázat esetében a pályázóknak pályaművükben részletesen ki kellett fejteni az adott szakági kollégium és azzal összefüggésben a Kúria működésére vonatkozó elképzeléseiket és terveiket. A pályázat elbírálása során előnyt jelentett a kollégium munkájának szervezésében és igazgatási feladatainak ellátásában szerzett vezetői gyakorlat. A Kúria büntető szakági elnökhelyettesének pályaműve ide kattintva, közigazgatási szakági elnökhelyettesének pályaműve pedig ide kattintva olvasható.
A kollégiumvezetői pályázattal szemben az elnökhelyettesi pályázatról nem csak egyetlen kollégium, hanem a Kúria mindhárom kollégiumának bírái: a Kúria Teljes Ülése titkos szavazás útján véleményt nyilvánít. Valamennyi kúriai bíró többségi támogatásának megszerzése pedig értelemszerűen sokkal nagyobb garanciát jelent a pályázó szakmai elismerését illetően. A Kúria mindhárom elnökhelyettese a Kúria Teljes Ülésének jelentős mértékű támogatását élvezve nyerte el tisztségét.
A magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó jogszabálymódosítás további garanciális újdonsága, hogy 2023. óta a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázók esetében az Országos Bírói Tanács (OBT) is kötelező véleményt ad arról, hogy megfelelnek-e törvényi feltételeknek, egyebek mellett olyan szempontoknak, mint a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás. A Kúria büntető és közigazgatási szakági elnökhelyettesei esetében az OBT az egyhangú támogató szavazatával meghozott 51/2024. (III. 27.) OBT határozatában megállapította, hogy a törvényi követelményeknek megfelelnek.
Mindemellett a Kúria elnökhelyetteseit – szemben a Kúria kollégiumvezetőivel – nem a Kúria elnöke, hanem a köztársasági elnök nevezi ki.
A fentiekből jól látható, hogy a Kúria elnökhelyetteseinek kinevezése során a legszigorúbb törvényi biztosítékok érvényesülnek. Az Európai Bizottság 2024. évi jogállamisági jelentése semmiféle kifogást, kritikát nem fogalmazott meg a kúriai elnökhelyettesek kinevezésével, működésével összefüggésben. Ezért minden alapot nélkülöző és felelőtlen azt állítani, hogy „trükkösen kerüli meg az uniós pénzekért hozott szabályokat a Kúria elnöke”.
Böszörményiné dr. Kovács Katalin
a Kúria általános és polgári szakági elnökhelyettese
Dr. Csák Zsolt
a Kúria büntető szakági elnökhelyettese
Dr. Kalas Tibor
a Kúria közigazgatási szakági elnökhelyettese