A Kúria döntése azonnali hatályú jogviszony megszüntetése tárgyában

Dátum

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által 2019. április 3-án, tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.455/2018. számú ügyről. A döntés elvi tartalma: amennyiben a kinevezés érvényes létrejöttét követően bekövetkezik olyan ok, amely miatt elvész a közalkalmazott azon alanyi képessége, amelyet a jogalkotó a jogviszony létrejötte körében, a jogviszony létesítésének feltételeként határozott meg, a kinevezés nem válik érvénytelenné, de a jogviszony megszüntetéséről kell a munkáltatónak intézkedni [Kjt. 20. § (2) bekezdés d) pont; 25. § (3) bekezdés; Mt. 29. § (1) bekezdés].

A felperes 2014. szeptember 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2017. március 3-án értesítették az alperes vezetőjét, hogy a felperessel szemben hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmény miatt nyomozás folyik. Az alperes 2017. március 24-én azonnali hatállyal megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 20. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva. A felperes kereseti kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt és a jogviszony megszüntetést jogellenesnek, megalapozatlannak és okszerűtlennek tartotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek kártérítést, valamint cafeteria juttatást. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként megjelölt Kjt. 25. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni, ha a 20. § (2a) bekezdésben, (2b) bekezdésben, illetve a (6) bekezdésében meghatározott feltételnek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy a foglalkoztatást kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut. Tekintettel arra, hogy a Kjt. 25. § (3) bekezdése visszautal a 20. § (6) bekezdésében foglaltakra, így alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy ezen jogszabályhely a felmentésben nem szerepel, így az érdemben nem vizsgálható. Ebből következően nem sérült az Mt. 64. § (2) bekezdése és az MK.95. számú állásfoglalás sem. Az érvénytelenség a szerződés keletkezéséhez kapcsolódó jogintézmény, a szerződés megkötésénél felmerülő „hiba”. Jelen esetben a felperessel szemben bűncselekmény megvalósításának gyanúja miatt indult büntetőeljárás a jogviszony létesítését követően, vagyis a kinevezés idején kizáró ok vele szemben nem állt fenn, így jogviszonya törvényesen létrejött. Ezt követően következett be azon alanyi képességének elvesztése, amit a jogalkotó a jogviszony létesítése körében határoz meg. Mivel az alanyi érvénytelenségi ok a jogviszony létesítését követően következett be, az alanyi képesség megszűnése időpontjáig az érvényes kinevezésnek megfelelően kellett a feleknek eljárni. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.

Budapest, 2019. május 27.

A Kúria Sajtótitkársága