A közös tulajdon megszüntetése – háttérbeszélgetés a Kúrián

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2016. április 21.

A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos bírói gyakorlatot elemezte 2015-ben Dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese által irányított joggyakorlat-elemző csoport. Mivel az új Ptk. alapján még nem alakulhatott ki bírói gyakorlat, így az ezt megelőző 1959-es Ptk. alapján elemezték a már meghozott döntéseket, viszont az új Ptk. szabályozásaira is figyelemmel.

A joggyakorlat-elemző munka eredménye a jövőbeni ítélkezéshez nyújt majd segítséget a bírók számára a közös tulajdont érintő valamennyi perben, ide értve a házastársi vagy élettársi közös vagyon megosztása iránti ügyeket is.

Az elemzés kizárólag az ingatlannal kapcsolatos tulajdonközösségek megszüntetésével összefüggő perekre terjedt ki. Közel ezer ügyet vizsgáltak meg egy közösen kidolgozott, 29 pontból álló kérdőív alapján.

Az elemzés első fele a közös tulajdon megszüntetésével összefüggő pereket érintette. Ennek eredményeként az a vélemény alakult ki, hogy a keresetlevél befogadásának a jövőben ne legyen kötelező feltétele a papír alapú hiteles tulajdonilap-másolat csatolása. Az ajánlás szerint közvetlenül az ítélethozatal előtt, az aktuális tulajdoni állapotot kellene igazolnia a peres félnek.

Dr. Orosz Árpád kifejtette, hogy a bíróságoknak ingyenesen kellene hozzáférniük az e- tulajdoni laphoz, ez azonban jogszabály-módosítást igényel.

Megállapította a csoport továbbá, hogy pertársaság esetén a megidézhetőség szempontja ne legyen kizáró oka a keresetlevél befogadásának. A megváltási árat egységesen az ítélethozatalkor megállapított forgalmi értéknek megfelelően kellene megszabni. Ezt az időpontot kell irányadónak tekinteni, nem az életközösség megszakadásának idejét, kivéve, ha az értékváltozás valamelyik fél tevékenységére vezethető vissza.

Az elemzés az új Ptk. szabályozására figyelemmel kitért arra is, hogy meg kell határozni, hogy mi tartozik az alkalmatlan idő értelmezési tartományába, illetve a csoport javaslatot tett az alternatív ítéleti rendelkezés alkalmazásának esetköreire is.

Iránymutatásként az összefoglaló vélemény tartalmazza, hogy milyen esetekben fordulhat elő az, hogy a bíróság a tulajdonjogát elveszítő felet feljogosítja a lakás használatára, hozzáfűzve, hogy ilyenkor kötelező meghatározni e fél lakáshasználatának jogcímét, illetve azt, hogy a bennlakás következtében kialakuló értékcsökkenés mértékét milyen módon kell megállapítani.

Dr. Orosz Árpád az elemző munka jövőjét illetően elmondta, hogy az új Polgári Törvénykönyvvel kapcsolatos jogegységesítő teendő tovább fog folytatódni a Kúrián 2016-ban is, már bővítetten, a civilisztikai kollégiumvezetők bevonásával.

Budapest, 2016. április 20.

A Kúria Sajtótitkársága

 

Megjelent tudósítások:

Foglalkozott még: privatbankar.hu, mno.hu, Magyar Idők, klubradio.hu, Magyar Hírlap, hir.ma.